A mellkasi fájdalom mindenképpen olyan tünet, amit komolyan kell venni, még akkor is, ha látszólag nyomtalanul elmúlt, vagy ha vissza-visszatér. Orvoshoz kell fordulni tehát abban az esetben is, ha a mellkasi szorítás csak időszakosan jelentkezik, mivel ez komoly problémára utalhat, amelyet szakembernek kell diagnosztizálnia. Bár egyes mellkasi fájdalmak ártalmatlanok, mindenképpen utána kell járni, mi a konkrét kiváltó ok, van-e esetleg szív-érrendszeri következménye a tünetnek. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa azt is elmondta, milyen kivizsgálási lehetőségeket érdemes megfontolni mellkasi fájdalom esetén.
Mikor kell mentőt hívni, mikor kell orvoshoz fordulni?
A mellkasi fájdalom, mellkasi szorítás – sok más mellett – utalhat szívinfarktusra is. Ezért fontos tisztában lenni azokkal a jelekkel, amelyek megléte esetén mentőt kell hívni. Ezek az alábbiak:
- Súlyos, állandó vagy fokozódó mellkasi fájdalom.
- Tompa, nehéz vagy szorító jellegű, éles fájdalom.
- Néhány percnél tovább tartó mellkasi fájdalom.
- Légszomj, hányinger, szédülés vagy hideg verejtékezés.
- Kisugárzó fájdalom az állkapocsban vagy a bal karban.
- Heves szívverés.
Nem akut helyzet, de mindenképpen orvosi kivizsgálást igényel, ha az alábbi panaszokat tapasztalja valaki:
- Ha a mellkasi fájdalom jön és megy, vissza-visszatérően kialakul.
- Ha a fájdalom egyre gyakrabban jelentkezik, súlyosabbá válik, vagy kisebb erőfeszítés okozza.
- Ha a mellkasi fájdalom nyugalmi állapotban jelentkezik.
- Ha a fájdalom aggodalmat okoz, még akkor is, ha az gyorsan elmúlik.
Milyen szív-érrendszeri oka lehet a mellkasi fájdalomnak, ha nem infarktus?
Az angina pectoris (anginás roham) hasonlít a szívinfarktusra, ugyanis szintén mellkasi fájdalmat, szorítást, nyomást okoz. Ennek a tünetnek (ugyanis ez nem betegség) az az oka, hogy nem jut elég oxigén a szív izmaiba. Gyakran az ún. iszkémia áll a hátterében, am azt jelenti, hogy egy vagy több koszorúér beszűkült, vagy elzáródott. Az anginás roham nem jelent életveszélyt, de főként első alkalommal megijesztheti az érintettet, ugyanis nehéz elkülöníteni panaszokat a szívinfarktus tüneteitől.
- Akinek volt már anginás rohama, nem szabad azt hinnie, hogy ezzel meg is szűnt a probléma. A kivizsgálás mindenképpen meg kell történnie, még ha el is múlt a mellkasi fájdalom, és többnyire kezelés is szükséges. Ennek az a célja, hogy lehetőleg ne következzen be egy újabb esemény, vagy ne váljon súlyosabbá. Ehhez megfelelő életmód kialakítására és gyakran gyógyszeres kezelésre is szükség van – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa.
Hogyan lehet kivizsgálni a már elmúlt mellkasi fájdalmat?
Első lépésben természetesen egy kardiológiai vizit ajánlott, bármilyen mellkasi panasz esetén – kivéve az azonnali ellátást igénylő állapotokat. A vizit előtt érdemes végiggondolnia a páciensnek, milyen gyógyszereket szed, ez ugyanis nagyon fontos információ az orvosnak. Bizonyos gyógyszerek ugyanis befolyásolják a nyugalmi, de különösen a terheléses EKG-t, bétablokkoló szedése esetén például ezt a vizsgálatot nem is lehet elvégezni.
Az elmondott panaszok és a kórtörténet alapján is el lehet indulni valamilyen irányban, de érdemes elvégeztetni egy nagylabort, az említett nyugalmi és terheléses EKG-t és egy szívultrahangot is. Ha a kivizsgálás során bebizonyosodik, hogy a mellkasi fájdalom valóban angina pectoris volt, orvosi szempontból elsődleges diagnosztikus feladat, hogy a páciens eljusson kardio CT-re, és/vagy szívkatéterezésre is.
Tudástár:
https://bestpractice.bmj.com/topics/en-gb/301
https://www.aafp.org/pubs/afp/issues/2013/0201/p177.html
https://www.ahajournals.org/doi/10.1161/01.cir.99.21.2829
Forrás: Kardioközpont – Prima Medica (www.kardiokozpont.hu)
Bejelentkezés kardiológiai vizsgálatra
Téma szakértője
- Mellkasi fájdalom okainak kivizsgálása
- Szívinfarktus utáni gondozás
- Hosszú távú kardiológiai gondozás
- Kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)
Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)
Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk
dr. Vaskó Péter
kardiológusBár nem vagyok sportorvos és ennek a specialistája, de mint a témával foglakozó kardiológus a következőt válaszolom. A 220-életkor/80% egy elméleti adat. Nagy egyéni különbségek vannak.Hogy ennek a hátterében szervi elváltozás, vagy a normálistól eltérő variáció áll, azt csak kardiológiai kivizsgálás után lehet megmondani. Várjuk szeretettel kivizsgálásra.
Üdvözlettel:
Dr. Vaskó Péter
Páciensek mondták
Barátságos, udvarias
Barátságos, udvarias légkör, mind a recepción, mind az orvossal.
