Mit jelent a sztent beültetés és mire kell figyelni utána?

Online Bejelentkezés

dr. Vaskó Péter

+36706103847

KardioKözpont - 1015 Budapest, Ostrom utca 16.

Miért sztentelnek egy szívbeteget?

- Sztentelést két fő okból lehet végezni. Elsősorban akutan, amikor típusos  mellkasi fájdalmakkal, infarktus gyanújával, vagy friss infarktussal visznek beteget egy olyan centrumba, ahol az érfestést (koronarográfia), az értágítását és a sztentelést (érfalba helyezett háló) egy ülésben rövid időn belül el tudják végezni. Másodsorban akkor, ha panaszokkal, vagy akár panaszok nélkül is, a kardiológiai kivizsgálás során olyan eltérést észlelünk,  aminek a következtében koronária érfestést javasolunk – ismerteti Vaskó doktor. - Amennyiben  itt olyan  szűkületet találnak, ami tágítható és sztentelhető, akkor elvégzik a beavatkozást. Van még egy  lehetőség,  amikor  valamilyen oknál fogva szív-CT (koronária-CT) vizsgálat történik és az itt látott elváltozást követően, egy másik időpontban végzik el a fenti beavatkozást.
Ha a műtét során minden rendben volt és nem lép fel komplikáció, a páciens akár már másnap hazamehet. Az érfalba rögzített sztent nem tud elmozdulni a helyéről és nem lehet kivenni sem, bár ma már elérhetőek a néhány hónap után felszívódó sztentek is. A speciális fémötvözetből készült háló nem korrodálódik és az esetek döntő többségében tartós megoldást jelent. Ugyanakkor a betegek 15-25 százalékánál előfordul, hogy az érfal szövete burjánozni kezd, ami sajnos visszaszűküléshez, újabb elzáródáshoz vezethet.

Megakadályozható az újabb szűkület?

- Ahhoz, hogy akadályozható legyen egy újabb szűkület, elzáródás kialakulása, a legfontosabb lépés a kardiológussal való együttműködés. Ez pedig messze többet jelent, mint csupán a rendelt gyógyszerek, például vérnyomáscsökkentő, koleszterincsökkentő, véralvadásgátló szedése. A koszorúér betegség utánkövetésének része kell, hogy legyen a nagylabor vizsgálat, a szívultrahang, a nyaki erek ultrahangos vizsgálata, a boka-kar index mérése, a nyugalmi és szükség esetén a terheléses EKG vizsgálat is – Vaskó doktor. – Az utóbbi években egyre nyilvánvalóbbá vált az is, hogy az életmódnak milyen döntő szerepe van abban, hogy elkerülhető legyen az ismételt érelzáródás. Kutatásokból látszik, hogy a dohányzás, a rendszeres alkoholfogyasztás, a magasabb kalória bevitel és a mozgásszegénység jelentősen megnöveli egy újabb sztent beültetésének kockázatát. Ennek elkerülésében és a teljes élet biztosításában van jelentős szerepe a hosszú távú kardiológiai gondozásnak.

 A hosszú távú kardiológiai gondozás nem a betegségtudatot erősíti

- A legfontosabb lépés, hogy tudatosítsuk a páciensekben: a sztent beültetés után nem betegként kell magukra tekinteniük, hanem úgy, mint akik új lehetőséget kaptak arra, hogy egészségesen éljenek. Már a sztent beültetés után is érdemes lassan sétálni, az első héten még csak napi 6x3-5 percet, majd 6-7 hét alatt feltornázva a mozgást napi 1 órára. Aki korábban is aktív volt, annak gyorsabban is mehet a visszatérés, de minden alkalommal tesztelni kell, hogyan hat a szervezetre a fizikai aktivitás és persze a gyógyszerek együttese. Mindebben jelent iránymutatást és biztonságot a hosszú távú kardiológiai gondozás, ahol a kardiológus, a mozgásterapeuta, a dietetikus és stresszkezelés szükségessége esetén a pszichológus együttesen dolgozzák ki és kísérik végig az életmód felépítését – ismerteti dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.

Az így felépített életmód – amelynek alapja természetesen a rendszeres kardiológiai kontroll – számos előnnyel jár.

• Alacsonyabb lesz a vérnyomás, a pulzus, ami kisebb megterhelést jelent a szívnek.
• Megváltozik a testösszetétel, javul a zsír-izom arány.
• Javul a vér oxigénszállítási képessége és az izmok oxigén-felhasználási kapacitása is.
• Hatékonyabb lesz a vércukor kontrollja.
• Csökken a szívinfarktus, akár a második szívinfarktus kockázata.
• Emelkedik az életminőség, enyhülnek a panaszok, magasabb lesz a munkavégzés, a mozgás hatékonysága.

 Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)