Bizonyos szívbetegségek, kóros állapotok esetén a legmegfelelőbb eljárás, ha a páciensnek pacemakert vagy defibrillátort ültetnek be. Mi a különbség a két eszköz között és hogyan lehet ezekkel biztonságos, teljes életet élni? Ezekre a kérdésekre válaszolt dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa.

Mire való a pacemaker, a defibrillátor és hogyan ültetik be azokat?

Pacemaker, defibrillátor beültetés után fontos a hosszú távú kardiológiai gondozásA pacemaker tulajdonképpen egy szívritmus-szabályozó készülék, amely ellenőrzi a szívritmust, és ha túl lassúnak találja azt, elektromos impulzusok leadásával hatékonyabb munkára készteti a szívet. A korszerű defibrillátor ennél egy kicsit összetettebb feladatokra is képes: a túl lassú szívverés serkentését túl a felgyorsult szívritmust is képes lassítani, sőt, ha szükséges, az életveszélyes kamrafibrilláció esetén lead egy nagy energiájú impulzust, vagyis defibrillál.
Mindkét készüléket kisebb műtét keretében ültetik be. Jellemzően nem altatásban, hanem érzéstelenítés mellett történik a beavatkozás. A legtöbb esetben a készülék telepét a kulcscsont alá, legtöbbször baloldalt ültetik be a bőr alatti zsírszövetbe. Innen egy vénán keresztül vezetnek fel 2, vagy 3 elektródavezetéket a szívbe, amelyeket összekötnek a vezérlőteleppel, egy kis fémdobozzal. Az elektródákat az adott szívritmuszavarnak megfelelően a szív jobb kamrájában, jobb pitvarában, biventrikuláris pacemaker esetében emellett a szív egyik oldalvénájában helyezik el.
A műtéti sebet általában felszívódó varrattal zárják, a beteg pedig pár nap megfigyelés után hazamehet, és a viszonylagos odafigyeléssel (például néhány napig óvatos zuhanyozás, érintett oldali végtag kímélete) folytathatja az életet.

Biztonsági tanácsok pacemakerrel, defibrillátorral élőknek

A legfontosabb dolog, amire a beültetés után felhívják a betegek figyelmét, az a készülékek elektromágneses tulajdonsága, ami sok dolgot befolyásolhat. Ilyen például a repülőtereken található biztonsági kapu, amelyen nem szabad áthaladni, vagy a boltokban található lopásgátló berendezések, amelyeknek nem szabad sokáig a közelében tartózkodni. És bár a mindennapi elektromos berendezések nem befolyásolják a pacemaker és a defibrillátor működését, nem ajánlatos túl közel tartózkodni például a gyújtógyertyás robbanómotoros berendezésekhez vagy bármihez, ami rosszullétet, szívdobogás-érzést okoz. Egyes gyógyító vagy képalkotó eljárások tekintetében pedig mindenképpen figyelni kell arra, nem kizáró ok-e a pacemaker, és a defibrillátor megléte.
Azt is észben kell tartani, hogy a betegnek mindig magánál kell tartania a gyógyszereit, és ha bármilyen tünetet tapasztal, kicsit meg kell pihennie, szükség esetén pedig segítséget hívnia.

Hogyan élhetünk a beültetés után?

A hosszú távú kardiológiai gondozás szívbetegség, pacemaker beültetés esetén is fontos.- Amikor a pacemaker vagy a defibrillátor beültetés után elhangzik az a mondat, hogy a beteg folytathatja a megszokott életvitelét, kevesen gondolnak arra, hogy a megszokott életvitelük mekkora szerepet játszott a betegség kialakulásában.Vagyis nem biztos, hogy pontosan ugyanazt az életet ajánlott folytatni, inkább egy biztonságos, szívbarát életmódot kellene kialakítani – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. – Ebben jelenthet óriási támaszt a hosszú távú kardiológiai gondozás, amelynek hazánkban még nincs túl nagy hagyománya. Sokan – akárcsak információ hiányában - úgy vélik, innentől kezdve életük végéig „betegként” kell élniük, vagy éppen semmin sem kell változtatniuk. Holott a nagy szív-érrendszeri események után elengedhetetlen, hogy fizikailag is megerősítsük a szívet és kialakítsunk egy szívbarát életmódot. Ebben játszik döntő szerepet a rendszeres mozgás, azonban tekintetbe kell venni, milyen fizikai állapotból indul a páciens, milyen mozgástípus, intenzitás és gyakoriság számára az optimális. Emellett érdemes átnézni és szükség esetén megreformálni az étrendet is, és nem csak nagy vonalakban beállítani például a mediterrán vagy DASH-diétát, hanem személyre szabottan, ízléshez, célokhoz és esetlegesen érzékenységekhez szabni az étrendet, akár a túlsúly leadása miatt is. Ezen kívül nagyon fontos elsajátítani a stresszkezelés megfelelő módszereit, hiszen a stressz önálló rizikófaktora a szív-érrendszeri betegségeknek. 
A hosszú távú kardiológiai gondozás tehát nem csak a rendszeres kontrollról és a gyógyszerek beállításáról szól, de az életmód reformjáról is, ami együttesen eredményezhet egy teljes értékű, biztonságos életformát.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

Téma szakértője

Specialitások:

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

-------- Eredeti levél            Tárgy: mit tegyek?   mit tegyek?    Tisztelt Dr urak  professzorok.leirok minden részletet. 2008 ban kezdődött káliumhiánnyal ill.valószinű már akkor is tesztoszteronhiányom is lehetett az agyalapi mirigyben elváltozás hogy mi mit okozott azt P.L professzor vette észre.a káliumhiány után sokkal magasabb lett a pulzusom az erdőre visszamenni nem tudtam nehéz fizikai munka esetén éreztem előszőr mellkasi fájdalmat gyengébb fáradékonyabb lettem .leépülés kezdődött 2012 ben melegintolarencia alakult ki a kávé alkohol nem esett jól az izmaim kezdtek gyengülni futni uszni biciklizni fát vágni a 180 pulzussal nem tudtam .a házasélet melegben nem működött.2013 elkezdtem hasra hizni kb 8 kg ot 1-2 ételtől kezdtem elfáradni.még gyengébb lettem 2014 május előszőr indult be a szivem éjjel erős mellkasi fájdalmat ill.fülzúgást éreztem leizzadtam.utána mindig beindult.1 hónappal késöbb 500 méter után a pulzusom elérte a 180-190 et le kellett ülnöm út közben 1 órát vártam mig lement 100 alá aztán megint visszament.az 1 emeletre nem tudtam felmenni le kellett ülnöm a lépcsőre.tudtam hogy valami nem jó.1 héttel késöbb itt nagyon nagy hibát követtem el nem hivtam mentőt de azt hittem elnúlik.fáradtan értem haza ettem majd lefeküdtem kb 170 pulzusra ébredtem szoritott a mellkasom fulladtam izzadtam szédültem alig láttam zsibbadtak a karjaim azt hittem elnúlik de nem 200 nál a földön feküdtem beszélni alig tudtam ősszeestem halálfélelmem is volt bementünk az ügyeletre az orvos fogta a fejét a pulzus tul gyors és aritmiás menjünk a kórházba de se ekg se vérnyomásmérés mire beértünk az egész lezajlott kb 2 órán át ment 200 fölött kb 240 nél valamilyen szakadást éreztem teljesen elment az erőm és soha nem jött vissza a kórházban annyit láttak hogy 80-160 között ingadozott vezetési késésem lett. Mást nem láttak.nem tudom mi történt de azóta teljes korlátozásban élek csak ülök és fekszek a szivemet lehetetlen megterhelni azóta tünetek a 240 óta terhelés nélkül is folyamatosan rosszul gyenge fáradt vagyok gyengébb végtagok erötlenség.terhelés nélkül mellkasi fájdalom fulladás szédülés .sétánál erősödö mellkasi fájdalom fulladás emelni nem tudok egyből szorit olyan ritmuszavarok ezek sajnos nincsenek regisztrálva amik az erőltetéstől mellkasi fájdalomból indulnak és hányingerrel mellkasi fájdalommal fulladással karzsibbadással szédüléssel ájulással vagy anélkül járnak kb 55 perc vagy visszaáll vagy nem ebből van 2 fajta a másik hányinger karzsubbadás nélküli ezek veszélyesek lehetnek?vlot vesek ill.extrák ezek megvannak.pár perc alatt elfáradok.következő probléma az evés a 240 óta evés után a puzus 150 falmozgászavarz érzek.ha eszek 20 méter is gond egyébként se tudok 100 méternél többet elnenni mert szorit a melljasom.egyszer túlettem magam eljezdtem szédülni zúgott a fülem szapora pulzust éreztem majd eszméletem vesztettem az autóba ültem majdnem az életemmbe került karamboloztam a korházban ébredtem.az evés tehát enni többször keveset az ekg m eltünt összekeverték de vannak még érdekes dolgok következő intim eggyütlét esetén erős mellkasi fájdalom fulladás teljes erővesztés hányinger ez se működik .aludni ülve jobb oldalt alszok de nagyon rosszul vagyok főleg a hajnali órákban szorit a mellkasom fulladok zsibbadnak a karjaim izzadok.az időjárásváltozást is megérzem.a 240 óta csináltak katétert ami állitólag jó ill sziv uh az is jó de viszont elektrofiziologiát ami után még rosszabbul lettem tünetek teljes kimerültség a 5 métert nem tudtam megtenni annyira kimerültem hogy 2 napig egyáltalán nem tudtam felkellni extrém erős mellkasi fájdalmam lett mégjobban fulladtam még a beszéd is kimeritett 4 óra mulva a pulzus mindig 100-150 között ingadozott ha fel akartam kellni egyből 190 lett a vizsgálat miatt 6x7x beindult a szivem a mellkasi fájdalomvól egyszer csak hányingerrel mellkasi fájdalommal karzsibbadással szédüléssel ájulással vagy ájulásérzettel járo ritmuszavar lett az erőltetés miatt ez szerintem nem normális kb 1 hét alatt állt helyre a pulzus 3 napig a kezem lábam remegett a gyengeségtől .voltam terheléses vizsgálaton a 2. Fokozatban már 180 pulzusom volt a széket alám kellett tenni.bal kamra hipertrophia alacsony terhelhetőség a szivem ugyanazt csinálta mint elektrofiziologia után úgy kimerült 5 métert nem tudtam elmenni 4 óra mulva 100-150 között ingadozott felkelni nem engedett kisebb mozdulatokra tulzott pulzusemelkedés extrém erős mellkasi fájdalom mégjobban fulladtam beszélni alig tudtam még többször beindult a szivem késöbb megint hányingetes ritmuszavar lett 2 napig nem tudtam felkellni a kezem lábam remegett 3 napig a gyengeségtöl tehát nem terhelhető valami nem stimmel ami eddig kiderült a 240 előtt normal sinus ritmus utána aritmias pulzus bal kamra hipertrophia av blokk vezetési késés,szárblokk a máj nagyobb vesefunkció rosszabb lett.mivel járni nem tudok felvitettem magam P.L.professzorhoz akinek elmeséltem mindent .a diagnózisa túl gyors púlzus a sziv nagyobb mint kellene a sziv pumpafunkcioja gyenge holosiistoles zörejeket súlyos frekvenciaingadózásokat irt le öszinte volt átlátta a káliumhiány ill teszt.hiány 2008 tól a 240 tönkretette a szivem a ezért ájulok el evés után házaséletkoelát ill. Nem emelhetek ezért vagyok rosszabbul a vizsgálatoktol is gyenge szivre gyógyszer nem ajánlott árt furont q10 et panangin forzet irt. ezt én is igy tapasztaltam a gyogyszerektől mégjobban fulladok szédülök hányingetem van és az erőm se jön vissza.a diagnózis dcmp ill.adp nem operálható szivtranszplantáció szükséges.ezt a többi orvos ill se sziv uh.se vette észre.egy másik professzor észrevett pitvarfribrillációt is ezt se vették észre továbbá egy gasztroenterologust is megkérdeztem hogy miért vagyok rosszul evés után elmagyarázta az emésztéshez 1.5 liter vér kell valósuinü gyenge a szivem menjek kardiologushoz .elmentem vittem minden leletem elnondtam mindent a 240 evés korlát nem emelhetek házaséletkorlát stb vizsgálatoktol rosszabbul lét annyit mondott a vizsgálatoktól nem lehetek rosszul.az evéskoelát tul sulyos szivbetegség biztos nincs . Egy sima ultrahangos orvos észrevette a falmozgászavart a sziv uh. Miért nem látta?egyébként az éjjeli 30 pultus miatt raktak be pacemakert de az eröm nem jött vissza attól sem .teszteltem magam pulzus 40 felállok 120 .300 méter gyalog pulzus 190 .pulzus 40 . 100 méter +15 kg pulzus 170.vérnyomás sokszor leesik a 240 óta 30 pultuz 160/110 .180 pulzus 100/60 vérnyomás.de volt pulzus 40 vérnyomás 70/50 .egyik ismerősőm járt úgy mint én neki is szoritott a mellkasa fulladt gyenge volt 4x katéterezték csináltak sziv uh. Ct. Mr.t senki és semmi nem vette észre hogy 2 infatktuson túl volt hiába vizsgálták a 3. Vitte el.nem szeretnék az ő sorsára jutni.ami jelenleg árt a szivemnek a mozgás,meleg,kávé,alkohol 170 pulzus 2dl bortol 4 oránát.,sos,fűszeres,szénsavas,emelés,intim eggyüttlét.felállni is lassan.jelenleg élhetetlen az életem.mit tegyek nem a magas pulzusszámmal van bajom hanem a 240 szövödményeivel ezt helyrehozni nem lehet ezt P.L.professzor is elmondta.kérem segitsenek.a 240 szövödményét meg tudom mutatni erőltetni kell a szivet aztán valószinű hányingeres ritmuszavar lesz,lehet hogy csak 2 nap mulva ezt kiszámitani nem lehet de az erőltezéstől van.de ezt se válalta be egyik kardiologos sem. Ptóbáltam fát pakolni ismét 5 perc alatt a pulzus 190 elkezdtem szédülni mellkasi fájdalmat éreztem fulladtam szédültem a lábaim összerogytak aztán úgy 1 nap mulva megint hányingetes ritmuszavar lett hiába próbálom terhelni a szivem nem megy a 240 óta.2 hét mulva a városmajori szivklinikára kell majd mennem de kiváncsi vagyok a professzor úr véleményére. Én mindent átéltem amit a szivvel átlehet 30-240 ig valószinű lábon kihordott infarktust is 3 féle ritmuszavart  a professzor úrnak mi a véleménye mert ez igy nem maradhat.ezr már hiába áligathatjuk a szivem az erőm nem jön vissza.köszönettel.Murmann László.
murmann lászló

dr. Vaskó Péter

kardiológus
Tisztelt Murmann László!

Sajnos olyan bonyolult esetről van szó, hogy csak a klinikán tudnának segíteni.

Üdvözlettel
Dr. Vaskó Péter

Páciensek mondták

kedvesség és hozzáértés várja a betegeket

Vaskó Péter doktor úr hozzáállása, nyugodt szakmai meghallgatása, kérdései, tájékoztatása, vizsgálata kifogástalan. A nyugodt, barátságos rendelői hangulat mellett kedvesség és hozzáértés várja a betegeket. Az ember úgy érzi, még ha nagyon beteg, a látogatástól és bánásmódtól meggyógyul. Köszönöm ezt a főrovosnak és csapatának

dr. Vaskó Péter
dr. Vaskó Péter
kardiológus, belgyógyász

Kapcsolódó videók

Létrehozás ideje: 2022.01.25
Utolsó módosítás: 2022.01.25