Szabad-e sportolni, mozogni szívinfarktus után?

Infarktus után valóban ágynyugalom szükséges?

20-30 évvel ezelőtt az infarktus akut  szakaszát lezáróan hetekig, általában három hétig szigorú ágynyugalomban tartották a beteget. Az intervenciós terápia bevezetése és térhódítása után azonban a helyzet lényegesen megváltozott. Az infarktus észlelés után minél előbb egy olyan centrumba kell a beteget eljuttatni, ahol a koszorús erek festése után (coronarográfia) azonnal meg tudják tágítani az eret és szükség esetén egy fém hálót (sztentet) be lehet helyezni. Ezzel helyreállítható a keringés az elzáródott érszakaszon. Ha ez sikerült, akkor már a következő napon (!) mobilizálni lehet a beteget. Ez az eljárás  ma is érvényben van és ezzel drámai módon sikerült a halálozást és a túlélést javítani – ismerteti Vaskó doktor. - A tényleges rehabilitáció ezt követően kezdődik. Ma már  rehabilitációs intézményekben helyezik el az infarktuson átesett betegeket. Itt általában három hét áll rendelkezésre a rehabilitációra, ami magában foglalja a mozgásprogram, életvitel, gyógyszerelés beállítását. A rehabilitáció előtt és a  végén terheléses EKG-t  is végeznek a terhelhetőség megítélése  szempontjából. A kardiológiai rehabilitációt külön szakvizsgához kötött szakorvos és asszisztensek végzik. Itt kell megjegyezni, hogy Magyarországon a sürgősségi ellátás világviszonylatban is kiváló, de a  rehabilitációt kevesen veszik igénybe  és így nagyobb a veszélye egy következő infarktusnak! Ennek megelőzéséhez a megkezdett életmód programot, hosszú távú kardiológiai gondozást mindenképpen folytatni kell, vagy ha a beteg ilyenen nem vett részt, akár később is el kell kezdeni.

Az első lépés: a kardiológiai gondozás

Ma már nem kérdés, hogy a szívinfarktus utáni életmód, ezen belül is a rendszeres fizikai aktivitás nem csak a szív egészséges működéséhez járul hozzá, de a hosszabb és magasabb minőségű élethez is – ahogyan ezt többek közt az American Heart Association nevű szervezet is számos tanulmánnyal bizonyította. Az egészséges szívhez vezető út a mindennapos mozgás. Ennek alapjai az ún. aerob mozgások, mint a gyaloglás, a kocogás, az úszás, a biciklizés, amelyek fejlesztik az állóképességet, az erőfejlesztő gyakorlatok, amelyek az izmokat erősítik és a nyújtás, ami hozzájárul a hajlékonysághoz. 
Ugyanakkor nem minden mozgástípus ajánlott mindenkinek – különösen nem szívinfarktus után. Ennek kiválasztásában, a mozgásterv felépítésében feltétlenül fontos az orvosi iránymutatás.
- A szívinfarktuson átesett betegek már a kórházban is elkezdik a rehabilitációt, amelynek célja, hogy biztonságban, megfelelő kondícióban hagyják el a kórtermet. Ugyanakkor ez a néhány hét nem feltétlenül készít fel arra az életmódra, amellyel a jövőben visszaszerezhető a korábbi életminőség, esetleg még javítható is az. Ennek lehetőségét nyújtja a hosszú távú kardiológiai gondozás, amelynek óriási jelentősége van – ismerteti dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. - Az American College of Cardiology nevű szakmai szervezet szerint ugyanis mindazoknak, akik hosszú távon vesznek részt kardiológiai gondozásban, 30%-kal kisebb eséllyel néznek szembe végzetes szív-érrendszeri eseménnyel. Számos további kutatás is igazolta, hogy az ilyen módon felépített életmód hatására jobb értékeket produkáltak a betegek, többet bírtak fizikailag és a mentális-pszichés állapotuk is jobb volt, mint azoké, akik nem figyeltek erre.

Mozgástippek szívinfarktus után

Egy szívinfarktus után nem szabad fejest ugrani a mozgásba, különösen azoknak nem, akik korábban nem éltek aktív életet. A fizikai aktivitás intenzitása ugyanis nem csak a szív-érrendszeri esemény súlyosságától függ, de az általános fizikai állapottól, a korábbi életstílustól és még számos más tényezőtől is. Mindezek felmérésére alkalmas a hosszú távú kardiológiai gondozás, ahol nem csak kardiológus, de mozgásterapeuta, és szükség esetén dietetikus, mentálhigiénés szakember is együtt dolgozik a pácienssel.
Általánosságban elmondható, hogy minél hamarabb kezd valaki mozogni a szívinfarktus után, annál gyorsabban visszanyeri az energiáját és az erejét. Ugyanakkor mind a kardiomozgást, mind az erőfejlesztést csak lassan, fokozatosan szabad bevezetni, vagy visszavezetni. Az alapvető tanácsok a következők:

• Érdemes elsőként a gyaloglást választani, ami bár aerob mozgásnak számít, nem túl megterhelő.
• Az első gyaloglótávok mindenképpen emelkedő nélküliek legyenek, csak lassan szabad emelkedőre menni, akár a futógép dőlésszögét állítva.
• Minden szinten el kell tölteni egy kis időt. Az első héten naponta csak 5 percig ajánlott gyalogolni. A második héten már 10 perces lehet a táv, és 5 percenként emelve az adagot, 6 hét alatt lehet eljutni 30 percig. Aki kocogni szeretne, azt csak akkor ajánlatos elkezdeni, ha már kényelmesen megy a 30 perces gyaloglás.
• Mindig fontos, de ebben az élethelyzetben különösen az a bemelegítés, levezetés és a nyújtás.
• Mind a magas intenzitású mozgás, mind a nagy súlyok mozgatása kerülendő, az erőfejlesztő edzésekbe is csak akkor szabad belevágni, ha azt az orvos is jóváhagyja.
• Ugyancsak nem ajánlott túl hidegben vagy túl melegben mozogni.
• Amikor a vizsgálatok, az állapotfelmérés lehetővé teszik, körülbelül 6 hét után érdemes szintet lépni.
• Az aktuális tevékenységet azonnal kell hagyni, ha mellkasi fájdalom, nagyon gyors vagy szabálytalan szívdobogás jelentkezik, ha karba, nyakba, állkapocsba sugárzó fájdalom mutatkozik, ha zavartság, légszomj, elsápadás jelenik meg. Ha angina lép fel (mellkasi diszkomfort), szintén le kell állni, és fel kell hívni a kezelőorvost.

- A szívinfarktus utáni hosszú távú kardiológiai gondozás célja, hogy az állapotot és a szedett gyógyszerek hatását rendszeresen felülvizsgálva, az életmódot a teljes gyógyulás szolgálatába állítva minél egészségesebb, biztonságosabb, produktívabb és teljesebb életet élhessen a páciens – hangsúlyozza Vaskó doktor.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)