Vajon észrevennénk-e, ha a tüneteinket valamilyen szív-érrendszeri probléma okozná? A kérdés jogosságát az adja, hogy nem minden kardiológiai betegségnek, eseménynek van feltűnő tünete, és közel sem minden tünet koncentrálódik például a szív környékére, ahogyan azt feltételezhetnénk. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa éppen ezért azokra a tünetekre hívta fel a figyelmet, amelyeket mindenképpen ki kell vizsgáltatni, vagy amelyeknél késlekedés nélkül mentőt kell hívni.

Tünetek, amelyeknél azonnali segítség szükséges

  • Mellkasi fájdalom

Mellkasi fájdalom, erős szívdobogás, légszomj esetén fontos a kardiológiai vizsgálat.A mellkasi fájdalom lehet szúró, nyomó vagy egészen bizonytalan jellegű, és ha olyan tünetek is csatlakoznak hozzá, amelyek szívinfarktusra utalhatnak, azonnal mentőt kell hívni. Ha azonban nem ennyire akut eseményről van szó, hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla, amint elmúlik. Ám ha vissza-visszatér, akár pihenés, akár terhelés közben jelentkezik, vagy akár csak enyhe „repkedő” érzésnek tűnik, a mellkasi fájdalom és kényelmetlenség érzés olyan tünet, amelynek okát fontos vizsgálni.

  • Hányinger, gyomorfájdalom, gyomorégés

Egyes esetekben ezek a nem szívre koncentrálódó, nem tipikus tünetek is utalhatnak szívinfarktusra, különösen a nőknél. Természetesen az ilyen panaszok többségükben az emésztéssel kapcsolatosak, mindazonáltal, ha csatlakoznak mellé kardiológiai jellegű tünetek, erről is be kell számolni a kivizsgálás során.

  • Karba sugárzó fájdalom

Az infarktusra jellemző mellkasi fájdalom sokszor kisugárzik a bal karba is, de egyes esetekben az is előfordulhat, hogy nem a mellkasban, hanem a karban jelentkező erős fájdalom a vezető tünet.

  • Zavartság, szédülés

A könnyű szédülés, egyensúlyvesztés oka sokszor ártatlan: éhség, túl gyors felállás, nagy meleg. Ha azonban ehhez szív-érrendszeri panaszok is csatlakoznak, gyors segítség szükséges.

  • Torok- és állkapocs fájdalom

Az esetek nagy részében az ilyen tünetek oka nem kardiológiai jellegű, inkább valamilyen fertőzés, izomprobléma áll a háttérben. Mivel azonban szívinfarktus is okozhat ilyen fájdalmat, további tünetek esetén mentőt kell hívni.

  • Hideg verítékezés

Ha nyilvánvaló ok nélkül jelentkezik a hideg verítékezés (jellemzően más tünetek mellett), azonnal mentőt kell hívni, nem szabad megpróbálkozni azzal, hogy magunk vezessünk el az orvosig.

Tünetek, amelyeket ki kell vizsgáltatni

  • Terhelhetőség látványos csökkenése

Csökkent terhelhetőség, ödémák, nehézlégzés esetén kardiológushoz kell fordulni.Ha valaki azt veszi észre, hogy viszonylag rövid idő alatt jelentősen csökkent a terhelhetősége, és azok a dolgok, amelyek korábban nem jelentettek problémát, most kimerültté teszik (lépcsőzés, csomag cipelése), mindenképpen forduljon kardiológushoz. Ilyen esetekben többek közt szívelégtelenség jeleit keresik az orvosok.

  • Horkolás, éjszakai légzéskimaradás

A horkolásból kialakuló éjjeli légzéskimaradás, amikor valaki a légvételi szünet után levegő után kapkodva ébredne, veszélyes jelenség, mert nagyom megterheli a szívet. Ajánlatos tehát a szomnológus mellett a kardiológust is felkeresni, hogy kiderüljön, milyen állapotban van a szív-érrendszer.

  • Nem múló köhögés

A tartós köhögés többnyire nem szív eredetű betegségre utal, ha azonban más rizikófaktorok is jelen vannak, érdemes kardiológiai kivizsgáláson is részt venni, különösen, ha a köhögés fehér vagy rózsaszín váladékkal is jár. Ez ugyanis szívelégtelenség tünete is lehet.

  • Ödéma a lábfejen, lábon, bokán

Az ödémák megjelenése annak a jele lehet, hogy a szív nem tud olyan hatékonyan pumpálni, ahogyan kellene. Így egyrészt a vér egy része visszamarad az alsó végtagok vénáiban, ami ödémát okoz, másrészt a szívelégtelenség miatt a vese munkája is nehezítetté válik, ami tovább fokozza az ödéma kialakulásának esélyét.

  • Szabálytalan szívverés

A túl gyors, szabálytalannak tűnő szívverés természetes olyan helyzetekben, amikor megijedünk vagy izgatottak vagyunk. Sokszor az alváshiány vagy a túl sok koffeinfogyasztás okoz ilyen tünetet. Ha azonban ez gyakran megtörténik, vagy ha a bedobbanások után lassan áll vissza a normál szívverés, érdemes kivizsgáltatni ennek okát.

- Az esetleg szív-érrendszeri problémára utaló tüneteket mindig komolyan kell venni, akut esetben azonnali orvosi segítségre is szükség van – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. - Ha azonban nem ennyire nyilvánvaló tünetekről van szó, de a panaszok ki-kiújulnak, esetleg fokozódnak, valamint olyan rizikófaktorok is jelen vannak a páciens életében, mint a cukorbetegség, a magas koleszterinszint, a magas vérnyomás, az elhízás, és/vagy 60 év felett van az illető, mindenképpen javasolt egy kardiológiai kivizsgáláson részt vennie.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Üdvözlöm! Az elmúlt pár hónapban volt néhány rosszullétem, ami alatt 160-170-es pulzusom volt. Szédüléssel kezdődött, aztán a szívem nagyon vert. Valamelyik csak néhány perc volt, de volt egy óránál hosszabb is. A kardiológián teljesen jó lett az ekg eredményem, sajnos nem sikerült egyszer sem “elcsípni” a rosszullétet. Az a kérdésem, van-e erre valami gyógyszer, és az ilyen hosszabban tartó heves szívverés károsítja-e a szívet? 48 éves vagyok, sokat mozgok, sétálok. Korai menopauzám van, már több, mint 3 éve nem menstruálok, nem tudom, ezeknek van-e köze a dologhoz. Nincs túlsúlyom, nincs magas vérnyomásom, sőt, az inkább mindig alacsony szokott lenni. Előre is köszönöm a választ!
Tóth Ildikó

Dr. Petróczy Natália

belgyógyász
Tisztelt Páciens!

Köszönöm, hogy leírta a panaszait. Azt nem említette, szed-e jelenleg valamilyen gyógyszert vagy táplálékkiegészítőt — ez fontos lenne, mert több készítmény is okozhat hasonló tüneteket.

Fizikális vizsgálat és részletes laboreredmények nélkül nehéz pontosan megmondani, hogy a rosszullétek hátterében hormonális eltérés (például pajzsmirigy-működés zavar), ionháztartási probléma (kálium, magnézium, kalcium), esetleg klimaxhoz társuló vegetatív tünetek, vagy egy paroxizmális ritmuszavar áll-e. Utóbbit valóban nehéz „elcsípni", ha a rosszullét alatt nem készül EKG.

Fontos lenne tudni: rosszullétek között mennyi a nyugalmi pulzusa, a panaszok inkább nyugalomban vagy fizikai terhelésnél jelentkeznek.

Amennyiben a laborok és hormonvizsgálatok rendben vannak, és nincs kimutatható eltérés, szóba jöhet kis adagú béta-blokkoló (pl. bisoprolol vagy metoprolol), amely csökkentheti a hirtelen felszökő pulzushoz kapcsolódó tüneteket és megelőzésben is segíthet. A néhány percig-1-2 órán tartó 160–170-es pulzus önmagában ritkán okoz tartós szívkárosodást, de mindenképpen kivizsgálást igényel, és kezelni érdemes, hogy elkerülhető legyen a további rosszullét.

Ha megírja a fentieket (gyógyszerek, nyugalmi pulzus, laboreredmények), pontosabban is tudok segíteni.

Üdvözlettel:
Dr.Petróczy Natália

Páciensek mondták

Very friendly Informative helpfull

Dr Peter Vasko Were very friendly Informative helpfull and He solved all my problems which were followed me for 5-6 years Im very thank full for him i cannot do anything but to HIGHLY RECOMMEND HIM TO EVERYONE!

dr. Vaskó Péter
dr. Vaskó Péter
kardiológus, belgyógyász

Kapcsolódó videók

Módosítás: 2021.12.07 08:42