Ingadozó vérnyomás? Ez lehet az oka!

Mi minden befolyásolja az értéket?

A vérnyomásérték a nap folyamán folyamatosan változik, hiszen több tényező is hatással van rá, így például a napszak (reggel alacsonyabbak az értékek a napközben mértnél), a mozgás, a stressz, a hőmérséklet, a fogyasztott ételek és italok is. Bizonyos mértékű ingadozás tehát természetesnek tekinthető, a túl gyakori és túl nagymértékű ingadozásokat azonban mindenképpen ki kell vizsgáltatni és szükség esetén a kezelés is elengedhetetlen. Már csak azért is, mert a bármilyen irányban kóros vérnyomás komolyan kihat az erek és a szív működésére. A vérnyomás ingadozása ugyanis az ereket komoly munkára kényszeríti, hiszen azok izmos fala kénytelen a váltakozó értékekhez igazodni. Több kutatás is rámutatott már arra, hogy jelentősen megnő a stroke esélye ingadozó vérnyomás esetén, és számolni lehet a szívroham lehetőségével is.

Mikor gyanakodhatunk ingadozásra?

A vérnyomás ingadozását elsősorban rendszeres és pontos mérésekkel lehet igazolni, hiszen sokszor teljesen tünetmentes marad. Mégis van néhány figyelmeztető jel, amely utalhat erre a problémára. Ezek a következők:

• fáradékonyság,
• rossz közérzet,
• koncentrációs zavar,
• szédülés,
• látászavar,
• émelygés,
• fejfájás.

Általánosságban elmondható, hogy a vérnyomás szisztolés értéke (vagyis az első szám) 100 és 140 Hgmm között, míg diasztolés értéke 60 és 90 Hgmm között tekinthető normálisnak. Az ez alatti értékek esetében hipotóniáról, vagyis alacsony vérnyomásról, míg a 140/90 Hgmm-t meghaladó adatok esetében hipertóniáról, vagyis magas vérnyomásról beszélhetünk. A vérnyomás ingadozást azonban nem lehet ilyen pontos értékekkel definiálni, de leegyszerűsítve úgy lehet fogalmazni, hogy az ingadozást akkor tekintjük kórosnak, ha egy normál vérnyomású személynél rohamokban jelentkezik hipertónia.

Mi állhat a háttérben?

Az ingadozás okát minden esetben gondosan ki kell vizsgálni, hiszen számos ok állhat a háttérben. Ritkán bár, de akár egy mellékvesetumor is okozhat ilyen panaszt - ez kivizsgálással kizárható vagy megállapítható. Hasonló képet adhat a pánik szindróma, illetve a pajzsmirigy-túlműködéssel járó hipertóniás krízis is. A gondos, akár több szakterületet magában foglaló kivizsgálás és a 24 órás vérnyomásmérés tehát számos ilyen kérdést tisztázhat.
- Bizonyos esetekben megfigyelhető a már kezelés alatt álló hipertóniás páciensek vérnyomás ingadozása is, amely 100/60-200/120 Hgmm között is lehet. Ez vagy a rosszul szedett gyógyszerek, vagy a túlkezelés miatt alakul ki, vagy eleve sok gyógyszert kap a beteg, és akkor egy nagyobb vérnyomásesést egy nagyobb vérnyomás-emelkedés követ – ismerteti dr. Petróczy Natália, magas vérnyomás specialista. - A kóros ingadozás tehát egy szabályozási zavar, amit vagy háttérbetegség, vagy nem adekvát kezelés okoz. A kivizsgálás eredményeire támaszkodva az életmódváltás (megfelelő étrend, és szakember segítségével elsajátított testmozgás végzése) és az esetleg korrigált gyógyszeres kezelés lehetővé teszi, hogy a vérnyomást a megfelelő értékek között tarthassuk és orvosolhassuk az ingadozást is.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)