A szívinfarktus és esetleg egy néhány hetes balatonfüredi rehabilitáció után sokan nem tudják, hogyan tudják biztonságosan, egészségesen, de mégsem „párnák közt” élni tovább az életüket. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa a hosszú távú rehabilitáció alapjaira és lehetőségeire hívta fel a figyelmet.
Legfontosabb a biztonság és a második szívinfarktus megelőzése
Nincs olyan ember, akit ne ijesztene meg egy szívinfarktus, még ha szerencsés kimenetelű is. Az első sokk után következő rehabilitációs időszak azonban nem biztos, hogy teljes mértékben megnyugtatja az érintetteket, akik természetesen ezek után is szeretnének teljes életet élni, munkával, szórakozással. Sokan azonban nagyon tartanak egy második infarktustól, hiszen ismerik a statisztikát, miszerint a 45 évnél idősebb páciensek 20 százalékánál egy újabb szívinfarktus bekövetkezése is várható a következő öt évben. Ez azonban rendszeres kardiológiai kontrollal és okosan kialakított életmóddal jó eséllyel megelőzhető!
Ezért fontos a kardiológus irányítása
- A legfontosabb, hogy ha valaki szívinfarktus esett át, és részt vett az előírt rehabilitáción is, ne gondolja azt, hogy ennek végeztével mindent ugyanúgy kell visszaállítania, mint az a betegség előtt volt, hiszen az az életmód vezetett az infarktusig. Azonban ahhoz, hogy ne történjen túlzottan nagy vagy előkészítetlen változás, érdemes szakemberrel egyeztetni és okosan felépíteni egy biztonságos, de élvezhető életmódot – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.
A legfőbb szabályok szívinfarktus után
- Ágynyugalom helyett egyéni életmódterv
A korábbi felfogással szemben mára bebizonyosodott, hogy szívinfarktus után a betegek szívének állapota és fizikai teljesítőképessége akkor javul a legjobban, ha a rohamot követően már egy hét múlva elkezdik a mozgatást és a rehabilitációs program három hónapnál tovább tart. A statisztikai adatok alapján az infarktus sürgősségi ellátása Magyarországon világszínvonalú, hosszabb távon várható életkilátások azonban rövidebbek, mint Nyugat- Európában, aminek az elégtelen és rövid rehabilitáció, valamint a korábbi életmód fenntartása az oka. Az egyéni értékekre alapozott, személyenként kidolgozott mozgás- és életmódterv - aminek éppúgy része az étrend tervezése, mint a pszichológusi támogatás - viszont jelentősen hozzájárul a későbbi életminőséghez, kis túlzással ezen múlik, hogy teljes életet élhet-e a páciens, vagy élete végéig „betegállományban” marad.
- A rizikófaktorok kiszűrése
Annak, aki már átesett egy infarktuson, hangsúlyozottan oda kell figyelnie a magas vérnyomás és koleszterinszint csökkentésére, a cukorbetegség kezelésére, az dohányzás, az egészségtelen étkezés és az ülő életmód elhagyására. Ebben a kardiológus, a dietetikus, diabetológus, a mozgásterapeuta és a pszichológus is segíthet, ami nagy biztonságot és mérhetően javuló eredményeket eredményezhet.
- Az előírt gyógyszerek szedése
Sokan ódzkodnak a rendszeres gyógyszerszedéstől, holott a szívinfarktus után elrendelt gyógyszerek jelentősen csökkentik egy újabb szív-érrendszeri esemény bekövetkeztét, a jó értékek fenntartását, a javulást célozzák. Ezért is fontos megérteni, mit miért kell szedni és rendszeresen, lehetőleg mindig ugyanabban az időpontban be is venni azokat.
- Rendszeres orvosi kontroll
A kontrollvizsgálatok során tudja a kezelőorvos ellenőrizni a páciens állapotát, és a szükséges képalkotás és laborvizsgálatok után meggyőződhet róla, megfelelően hatnak-e a gyógyszerek. Ilyenkor van lehetőség a módosításra, váltásra, vagy akár a megnyugtatásra, hogy minden a lehető legjobban alakul. A felülvizsgálat akkor is kihagyhatatlan, ha nem jelentkezik konkrét panasz!
Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)
Bejelentkezés kardiológiai gondozásra
Páciensek mondták
Magas a szolgáltatás színvonala
Nagyon elégedett voltam, mert igen magas a szolgáltatás színvonala. Munkatársaik figyelmesek és segítókészek.
