A szívinfarktus és esetleg egy néhány hetes balatonfüredi rehabilitáció után sokan nem tudják, hogyan tudják biztonságosan, egészségesen, de mégsem „párnák közt” élni tovább az életüket. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa a hosszú távú rehabilitáció alapjaira és lehetőségeire hívta fel a figyelmet.

Legfontosabb a biztonság és a második szívinfarktus megelőzése

Hogyan tovább? Így lehet szívinfarktus után biztonságban - KardioközpontNincs olyan ember, akit ne ijesztene meg egy szívinfarktus, még ha szerencsés kimenetelű is. Az első sokk után következő rehabilitációs időszak azonban nem biztos, hogy teljes mértékben megnyugtatja az érintetteket, akik természetesen ezek után is szeretnének teljes életet élni, munkával, szórakozással. Sokan azonban nagyon tartanak egy második infarktustól, hiszen ismerik a statisztikát, miszerint a 45 évnél idősebb páciensek 20 százalékánál egy újabb szívinfarktus bekövetkezése is várható a következő öt évben. Ez azonban rendszeres kardiológiai kontrollal és okosan kialakított életmóddal jó eséllyel megelőzhető!

Ezért fontos a kardiológus irányítása

- A legfontosabb, hogy ha valaki szívinfarktus esett át, és részt vett az előírt rehabilitáción is, ne gondolja azt, hogy ennek végeztével mindent ugyanúgy kell visszaállítania, mint az a betegség előtt volt, hiszen az az életmód vezetett az infarktusig. Azonban ahhoz, hogy ne történjen túlzottan nagy vagy előkészítetlen változás, érdemes szakemberrel egyeztetni és okosan felépíteni egy biztonságos, de élvezhető életmódot – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.

A legfőbb szabályok szívinfarktus után

  • Ágynyugalom helyett egyéni életmódterv

A sztentelés utáni kardiológiai gondozás megelőzheti a második infarktust.A korábbi felfogással szemben mára bebizonyosodott, hogy szívinfarktus után a betegek szívének állapota és fizikai teljesítőképessége akkor javul a legjobban, ha a rohamot követően már egy hét múlva elkezdik a mozgatást és a rehabilitációs program három hónapnál tovább tart. A statisztikai adatok alapján az infarktus sürgősségi ellátása Magyarországon világszínvonalú, hosszabb távon várható életkilátások azonban rövidebbek, mint Nyugat- Európában, aminek az elégtelen és rövid rehabilitáció, valamint a korábbi életmód fenntartása az oka. Az egyéni értékekre alapozott, személyenként kidolgozott mozgás- és életmódterv - aminek éppúgy része az étrend tervezése, mint a pszichológusi támogatás - viszont jelentősen hozzájárul a későbbi életminőséghez, kis túlzással ezen múlik, hogy teljes életet élhet-e a páciens, vagy élete végéig „betegállományban” marad.

  • A rizikófaktorok kiszűrése

Annak, aki már átesett egy infarktuson, hangsúlyozottan oda kell figyelnie a magas vérnyomás és koleszterinszint csökkentésére, a cukorbetegség kezelésére, az dohányzás, az egészségtelen étkezés és az ülő életmód elhagyására. Ebben a kardiológus, a dietetikus, diabetológus, a mozgásterapeuta és a pszichológus is segíthet, ami nagy biztonságot és mérhetően javuló eredményeket eredményezhet. 

  • Az előírt gyógyszerek szedése

Sokan ódzkodnak a rendszeres gyógyszerszedéstől, holott a szívinfarktus után elrendelt gyógyszerek jelentősen csökkentik egy újabb szív-érrendszeri esemény bekövetkeztét, a jó értékek fenntartását, a javulást célozzák. Ezért is fontos megérteni, mit miért kell szedni és rendszeresen, lehetőleg mindig ugyanabban az időpontban be is venni azokat.

  • Rendszeres orvosi kontroll

A kontrollvizsgálatok során tudja a kezelőorvos ellenőrizni a páciens állapotát, és a szükséges képalkotás és laborvizsgálatok után meggyőződhet róla, megfelelően hatnak-e a gyógyszerek. Ilyenkor van lehetőség a módosításra, váltásra, vagy akár a megnyugtatásra, hogy minden a lehető legjobban alakul. A felülvizsgálat akkor is kihagyhatatlan, ha nem jelentkezik konkrét panasz!

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

 

Téma szakértője

Specialitások:

Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom 16. II.em./6. (28-as kapucsengő)

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Kedves Főorvos Úr! Szeretnék segítséget kérni, mert tényleg tanácstalan vagyok és semmit nem értek. Nem is tudom hol kezdjem. Tinikoromban egy vírusfertőzés után volt egy szívizomgyulladás. Nem maradt vissza semmi, de mivel édesapám 36 évesen szívinfarktusban halt meg, 2 évente vissza kell mennem egy kardiológiai vizsgálatra. Savcsökkentőn szedek, ill. fejfájás miatt szoktam még gyógyszert szedni. Nem iszom alkoholt és nem dohányzom. Néhány hónapja nagyon fáradékony vagyok, ha lépcsőn megyek fel, kicsit kevés a levegő. Rám ez soha nem volt jellemző. Olyan furcsa, fájdalomszerű érzésem van a mellcsont tájékán egy ideje. Nem tudom pontosan jellemezni, leírni, és a hátam tényleg sokat fáj, ami szintén nem volt korábban. Azt hittem, a savam szórakozik megint, nem is ijedtem meg, de az biztos, hogy a savcsökkentő emelése nem segített, a hátfájást meg ráfogtam az ülőmunkára. Eljött a soros kardiológiai vizsgálat ideje. Ez orvos rendes meg kedves is, de nem egy magyarázós ember. Elmondja mit lát, de csak kérdésre magyaráz. Hát, én a megdöbbenéstől kérdezni sem tudtam! Az ultrahangnál az volt az első kérdése, hogy mikor volt szívburokgyulladásom. Én mondtam, hogy nekem nem volt, erre mutatta a képen, hogy az egész szívem körül fibrin van a burokban -ami nem tudom, hogy mi-, és akkor még sorolta tovább a billentyűket, meg a nem tudom mit, de azt leírom. Az ekg felvétel se norm görbe volt most, hanem ennél bővebb. Mellé megnézte az ereket a nyakamon és a hasamat is megnézte ultrahanggal, amit soha nem szokott. A leletben a következő adatokat írta le: Echocardiographia: (My Sono U6 készülékkel vizsgálva) Aortagyök:24 mm (*előtte mindig 34 mm volt). Aorta bill. szabályos. aorta desc. Vmax: m/sec Aorta Vmax: m/sec Pulm. Vmax: m/sec. Bal pitvar:45 mm Bal kamra:44/35 mm EF: 44% Septum, hátsó fal: 12-14 mm RVSP: 32 HGmm Segmentális falmozgászavar: nincs Pericardiális folyadék: fibrines pericarditis E/A : 0.64/0.74. DT:268 msec e/a: 0,08/0,12 syst. V: 0,09 m/sex Mitrális bill.: szab. AI-I, MI.-I., TI-jelzett. Relaxzavar, diast. functiozavar. EKG: SR.. Balra dev. R-teng. Norm. vez. idők. III-aVF-ben Q-hullám. III-ban neg. másutt isoelektromos. T-k. V 1-3.ban rS komplexus. Átmeneti zóna V4. Azt mondta szedjek Algoflexet vagy Cataflamot, de csak annyit mondott még, hogy az eltérések a szívburokgyulladás miatt vannak. Most még annyit se mondott, hogy 2 év múlva találkozunk. Én meg itt maradtam tele félelemmel és értetlenséggel, kétségekkel. Nem tudom mitől lehet szívburokgyulladás, nem tudom mit jelent az, hogy ez a gyulladás fibrinnel vonta be a szívet, és nem tudom mire számíthatok. Elmúlik? Ilyen marad? Rosszabb lesz? Mik ezek az eltérések az ultrahangon és az ekg-n és súlyosak-e? Köze lehet ahhoz, hogy tavaly télen volt egy elhúzódó tüdőgyulladás? Mit jelentenek a billentyű eltérések? Lesz következménye? Mit tehetek azért, hogy meggyógyuljak és addig is kicsit jobban érezzem magam a bőrömben? Tudna nekem valami tanácsot adni? Kontroll tényleg nem szükséges csak a szokásos 2 év múlva? Nagyon szépen köszönöm, ha segít! Jó egészséget kívánok! Tisztelettel: Kitti
Kitti

dr. Vaskó Péter

kardiológus
Kedves Kitti!

Leveléből nem derül ki, hol vizsgálták. A pontos és részletes leírás és a tájékoztatás alapján az a véleményem, hogy ismét keresse fel a vizsgáló helyet, ahol ismerik a panaszait és rendelkeznek a szükséges dokumentációval.

Üdvözlettel:
Dr. Vaskó Péter

Páciensek mondták

Foglalkozott a problémámmal

A megérkezésemkor udvarias útbaigazítást kaptam - első alkalommal kerestem fel Önöket. Nem kellett várakoznom, a megbeszélt időpontban sorra is kerültem. A főorvos úr nyugodtan, figyelmesen végighallgatott és úgy éreztem nem egy "tárgy vagyok a számára, amit majd valahogy meg kell javítani". Foglalkozott - nem sietve - a problémámmal és udvariasan közölte a lehetséges megoldási módokat. Összességében csak pozitívan tudom értékelni a szolgáltatásukat. 

dr. Vaskó Péter
dr. Vaskó Péter
kardiológus, belgyógyász

Kapcsolódó videók

Módosítás: 2025.02.18 16:12