COVID-19 után nő a szív-érrendszeri kockázat - fontos az utánkövetés

A nők kilencszer nagyobb kockázatnak vannak kitéve

Azoknál a betegeknél, akik átestek a koronavírus fertőzésen, nagyobb az esélye a halálozásnak, amennyiben kardiovaszkuláris esemény (például szívinfarktus) következik be náluk, akár a kórházi kezelés alatt, akár azon kívül. A nők ráadásul kilencszer nagyobb rizikóval rendelkeznek ebből a szempontból – áll a European Heart Journal-ban februárban publikált tanulmányban.
Svéd kutatók olyan COVID-os betegeket vizsgáltak, akik közül 1080-an szív-érrendszeri eseményen estek át a kórházi kezelés alatt, 1946-an pedig kórházon kívül élték át ugyanazt. Úgy találták, az első csoportnak 2,3-szorosára nőtt a halálozási kockázata 30 napon belül, a második csoportnak pedig 3,4-szeresére. Ezeket a kockázati rátákat a nem COVID-os, de kardiológiai eseményen átesett betegek kilátásaival összehasonlítva határozták meg. Amikor a COVID-os és nem COVID-os eseteket monitorozták, az a döbbenetes adat is kiderült, hogy a kórházban kezelt nőknél kilencszer nagyobb a végzetes kimenetel rizikója. 
A kutatás vezetője szerint ezek az eredmények nem csak a jelentős kockázatokra világítanak rá, de ezeket kivédendő az utánkövetés kiemelt jelentőségére is. Vagyis mindazoknak, akik koronavírus fertőzésen estek át, érdemes lenne COVID-19 utáni kardiológiai kivizsgáláson is részt venni (különösen meglévő rizikófaktorok esetén), amelynek egyik fontos eszköze lehet az akár egy hétig tartó Holter EKG vizsgálat, illetve a szakértő szerint még a kórházi ápolás alatt az EKG mellett fontos lenne az oxigén szaturáció monitorozása is.

Nem csak tüneteknél fontos a kardiológiai vizsgálat

Bár a koronavírus kapcsán a leggyakoribb és legsúlyosabb szövődmény a légzési elégtelenség, ami akár végzetes kimenetelű is lehet, a kardiológiai következményeket sem szabad félvállról venni. Ezek közül legtöbben a szívizom-gyulladással találkozhatnak, ami jellemzően csupán enyhe tüneteket okoz, és akár tünetmentes is maradhat. Milyen tünetekre érdemes azonban mégis felfigyelni?

• Elsősorban a teljesítménycsökkenés, a kimerültség jelezheti, hogy esetleg nincs minden rendben a szív-érrendszerrel. Mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni, ha hetekkel, hónapokkal a fertőzés után még mindig nehézséget okoznak akár a kisebb fizikai feladatok, mint például a lépcsőzés – hangsúlyozza Müller doktor. – Ilyen állapotban nem is szabad erőltetni a terhelést, hiszen lehet, hogy a szív károsodása okozza a csökkent terhelhetőséget.
• Ugyancsak ki kell vizsgáltatni az erős szívverés, a szabálytalan, esetleg gyors pulzus, a légszomj, a mellkasi fájdalom okait, különösen koronavírus fertőzés után.
• Szintén érdemes egy COVID-19 utáni kivizsgáláson részt venni, ha eleve jelen voltak szív-érrendszeri rizikófaktorok, mint például magas vérnyomás, magas koleszterinszint, cukorbetegség, elhízás, meglévő kardiológiai betegségek.
• A tünetektől függően ilyen esetekben a fizikai vizsgálaton túl szükségesek lehetnek az EKG, az akár 7 napig tartó Holter-monitorozás, a szívultrahang, és bizonyos laborvizsgálatok. Ezek ugyanis korán kimutathatóvá teszik az esetleges szív-érrendszeri szövődményeket – hangsúlyozza dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa. - Azok a koronavírusos vagy a fertőzésen már átesett betegek pedig, akik erős, nem múló szív-érrendszeri tüneteket tapasztalnak, mindenképpen hívjanak mentőt.        

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)