Létezik kis infarktus?

Mit jelenthet pontosan a „kis infarktus”?

A kifejezés nyilván nem egy orvosi diagnózis, ezt senki sem olvashatja a leletében, mégis a hétköznapi beszédben gyakran elhangzik a „kis infarktus” megnevezés. Ez többféle állapotot takarhat:

NSTEMI – nem ST-elevációval járó szívinfarktus

Ez az egyik leggyakoribb orvosi értelemben vett megfelelője a „kis infarktusnak”. Ebben az esetben a szívizom vérellátása jelentősen csökken, és emiatt szívizomkárosodás alakul ki, de az EKG-n nem jelenik meg az úgynevezett klasszikus ST-eleváció. (A klasszikus ST-eleváció az EKG-n látható jellegzetes eltérés, amely bizonyos típusú akut szívinfarktusok esetén ábrázolódik.) Ilyenkor a szívizomkárosodás lehet kisebb kiterjedésű, a tünetek lehetnek kevésbé jellegzetesek. A diagnózisban fontos szerepe van a troponin nevű szívizom-fehérje vérszintjének. Mindezek ellenére ez a típus ugyanúgy sürgős kardiológiai ellátást igényel, mint más infarktustípusok.

Csendes infarktus vagy fel nem ismert szívinfarktus

Előfordulhat, hogy valaki úgy esik át szívinfarktuson, hogy nem tapasztal erős mellkasi fájdalmat, vagy a tüneteket más betegségnek tulajdonítja. Jelentkezhet panaszként például szokatlan fáradtság, enyhe mellkasi nyomás, légszomj, hányinger, hát-, állkapocs- vagy karfájdalom, de ezek többnyire nem ijesztő mértékűek. A lezajlott infarktusra általában csak később, egy EKG, szívultrahang vagy más kardiológiai vizsgálat során derül fény.

Kisebb kiterjedésű szívinfarktus

A szívizomkárosodás mértéke valóban különböző lehet. Az infarktus kiterjedése függhet például az érintett koszorúér helyétől, az elzáródás mértékétől és attól, mennyi ideig állt fenn a vérellátási zavar. Fontos, hogy a tünetek enyhesége nem feltétlenül jelzi a károsodás mértékét.

Mi nem ugyanaz, mint a kis infarktus?

A köznyelvben az ún. kis infarktust néha összekeverik az alábbi állapotokkal:

• Angina pectoris: a szívizom átmeneti vérellátási zavara, amely nem jár igazolt szívizomelhalással.
• Instabil angina: nyugalomban vagy egyre kisebb terhelésre jelentkező, romló mellkasi panasz, amely infarktushoz vezethet.
• Szívizom-károsodás: a troponinszint emelkedése önmagában még nem bizonyít infarktust; a diagnózishoz további klinikai bizonyítékok szükségesek.

Ha valakinél jelenleg mellkasi nyomás, szorítás, légszomj, hideg verejtékezés vagy hirtelen rosszullét jelentkezik, azonnal a 112-t kell hívni, akkor is, ha a tünetek enyhék vagy átmenetileg megszűnnek.

Milyen kezelést igényelnek a „kis infarktus” típusok?

A NSTEMI, a kisebb kiterjedésű szívinfarktus és a csendes infarktus egyaránt kardiológiai kivizsgálást és kezelést igényel, még akkor is, ha a betegnek nincsenek erős panaszai, vagy az esemény már korábban lezajlott.
- A kezelés célja három fő területre irányul. Fő célunk a szívizom további károsodásának megelőzése, a koszorúerek vérellátásának helyreállítása, ha szükséges, és az újabb infarktus és a későbbi szívelégtelenség kockázatának csökkentése – magyarázza dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa. - A kezelés módját nem önmagában az infarktus mérete vagy a tünetek erőssége határozza meg, hanem a koszorúerek állapota, a szívizom károsodása, a beteg általános állapota és a szövődmények kockázata.

NSTEMI kezelése

A NSTEMI akut ellátása általában kórházban, kardiológiai osztályon történik. Az akut kezelésnek része a gyógyszeres beállítás, a koszorúérfestés és szükség esetén értágítás. Ha indokolt, a szűkületet ballonos tágítással és sztent beültetésével kezelik. Többér-betegség esetén egyes betegeknél bypassműtét is szóba kerülhet.

Kisebb kiterjedésű szívinfarktus kezelése

A kisebb szívizomterületet érintő infarktus kezelése alapvetően nem különbözik a nagyobb infarktusétól. Ha a koszorúérben jelentős, kezelhető szűkület található, kisebb infarktus után is szükség lehet katéteres értágításra és sztent beültetésre. Ha nincs szükség beavatkozásra, a gyógyszeres kezelés és a másodlagos megelőzés akkor is elengedhetetlen.

Csendes infarktus kezelése

A csendes infarktus esetében a kezelés attól függ, hogy az esemény mikor történt. Ha a szívinfarktus éppen zajlik, de a tünetek enyhék vagy hiányoznak, az ugyanúgy sürgősségi ellátást igényel, mint a felismerhető, erős mellkasi fájdalommal járó infarktus. Ha korábban lezajlott, és csak utólag derül ki, akkor a kardiológus feladata a korábbi szívizomkárosodás és a jelenlegi koszorúér-betegség felmérése. A kivizsgálás része lehet:

• EKG;
• szívultrahang a szív pumpafunkciójának és falmozgásának vizsgálatára;
• terheléses vizsgálat vagy koszorúér-CT;
• szükség esetén koronarográfia;
• bizonyos esetekben szív-MR a korábbi szívizomkárosodás kimutatására.

A kezelésben általában szerepe van indokolt esetben a vérlemezke-gátló gyógyszernek, a koleszterincsökkentő kezelésnek, a vérnyomás- és vércukorszint-beállításnak, szükség esetén a szív pumpafunkcióját támogató gyógyszereknek és a koszorúér-szűkületek kezelésének. A csendes infarktus után is szükség van hosszú távú kardiológiai gondozásra. Ennek egyfelől része a másodlagos prevenció, vagyis az újabb infarktus megelőzése, másfelől a szívrehabilitáció is, amely a fizikai terhelhetőség javítását és az újabb szív-érrendszeri események kockázatának csökkentését is szolgálja.

A „kis infarktus” is kezelést igényel

A „kis infarktus” vagy a csendes szívinfarktus sem tekinthető ártalmatlan eseménynek. A kezelés minden esetben a szívizomkárosodás, a koszorúerek állapota és a szövődmények kockázata alapján történik. Akut esetben vérlemezke-gátló és véralvadásgátló gyógyszerekre, valamint szükség szerint katéteres értágításra lehet szükség. A későbbiekben a gyógyszeres kezelés, a kardiológiai kontroll és az életmódbeli változtatások segítenek megelőzni az újabb infarktust és a szívelégtelenség kialakulását.

Tudástár:

https://www.escardio.org/guidelines/clinical-practice-guidelines/all-esc-practice-guidelines/acute-coronary-syndromes/

https://www.bhf.org.uk/informationsupport/heart-matters-magazine/medical/ask-the-experts/silent-heart-attack

Forrás: Kardioközpont – Prima Medica (www.kardiokozpont.hu)