Valóban magasabb lehet a szívmegállás kockázata a hidegfront után?

Mi történik a szervezetben hidegfront után?

A következő hetekben-hónapokban a szív-érrendszeri betegek tapasztalhatják, hogy nem csak az alacsony hőmérséklet válhat veszélyessé kardiológiai szempontból, de az erős szél, a hó és az eső szintén leviheti a testhőmérsékletet és nagyobb megterhelésnek teheti ki a szív-érrendszert. A hőmérséklet csökkenése ugyanis több olyan élettani folyamatot indíthat el, amely fokozza a szív- és érrendszer terhelését:

• Érszűkület alakul ki, ugyanis a szervezet a hővesztés csökkentése érdekében összehúzza a bőr és a végtagok ereit. Emiatt emelkedhet a perifériás ellenállás és a vérnyomás.
• A szív erőteljesebb munkára van késztetve, mert nagyobb ellenállással szemben kell pumpálnia a vért, ami fokozott terhelést jelent.
• Fokozódhat a véralvadási hajlam, ugyanis hidegben bizonyos véralvadási folyamatok aktiválódhatnak, és a vérlemezkék összecsapódási hajlama is növekedhet.
• Összességében nőhet a szívritmuszavarok veszélye, a vérnyomás és a keringési terhelés változása, különösen már fennálló szívbetegség esetén, hozzájárulhat a veszélyes ritmuszavarok kialakulásához.

Valóban a hidegfront után nagyobb a kockázat?

- Erre a kérdésre a szakirodalom alapján árnyaltan lehet válaszolni. A kutatások elsősorban a hideg hőmérséklet és a szívmegállás közötti összefüggést vizsgálják, nem pedig azt bizonyítják, hogy maga a meteorológiai hidegfront vagy a légnyomásváltozás okozza a többletkockázatot. A hidegfront tehát inkább a lehűlés egyik meteorológiai előjele, nem önállóan igazolt kockázati tényező. Ráadásul a hideg okozta kardiovaszkuláris kockázat nem feltétlenül a lehűlés pillanatában jelentkezik, hanem késleltetve is kialakulhat – magyarázza Toldy-Schedel doktor. - Ezt egy 2025-ben publikált, magyarországi adatokat elemző országos kutatás is alátámasztja. A 2018 és 2023 közötti időszakban 116 579 kórházon kívüli szívmegállás adatait elemezték. A kutatók többek között azt találták, hogy:

• A legalább két napig tartó, rendkívül hideg időszakokban a kórházon kívüli szívmegállások előfordulása 18,9%-kal magasabb volt.
• A hideg hatása nem feltétlenül azonnal jelentkezett: a kockázat emelkedése körülbelül a harmadik napon kezdődött.
• A hideg időjárással összefüggő többletkockázat akár két hétnél tovább is fennmaradhatott.

Fontos, hogy a kutatásban a hideg periódust legalább két olyan egymást követő napként határozták meg, amikor a napi minimum-hőmérséklet –9,2 °C vagy annál alacsonyabb volt. Tehát az eredmények nem jelentik azt, hogy minden hidegfront után közel 19%-kal nő a szívmegállás veszélye.

Kik lehetnek veszélyeztettek ebből a szempontból?

A hideg időjárás hatásai összeadódhatnak: a tartós érszűkület, a magasabb vérnyomás és a szív fokozott terhelése elsősorban olyan embereknél mozdíthatja elő egy kardiovaszkuláris esemény kialakulását, akiknél már fennáll valamilyen szív-érrendszeri betegség. Különösen az alábbi csoportok lehetnek érzékenyek a hideg időjárás kardiovaszkuláris hatásaira:

• magas vérnyomással élők;
• koszorúér-betegségben, érelmeszesedésben szenvedők;
• korábban szívinfarktuson átesettek;
• szívelégtelenséggel élők;
• idősebb emberek. 

Mit érdemes tenni a kockázat csökkentéséért?

• Hideg időben érdemes rétegesen öltözködni, különösen a fej, a nyak és a végtagok védelmére figyelve.
• A szabadban végzett fizikai aktivitást a hőmérséklethez és az egyéni terhelhetőséghez kell igazítani.
• A szívbetegek kerüljék a hirtelen, nagy fizikai megterhelést, például a hó intenzív lapátolását.
• A magas vérnyomással élők rendszeresen ellenőrizzék a vérnyomásukat.
• Az előírt szív- és vérnyomáscsökkentő gyógyszereket ne hagyják el önkényesen.

- A rendszeres kardiológiai ellenőrzés azért különösen fontos a szív-érrendszeri betegek számára, mert a hideg időjárás és az azt követő lehűlés fokozott terhelést jelenthet a keringési rendszernek - hangsúlyozza dr. Toldy-Schedel Emil, a Kardioközpont – Prima Medica szakorvosa. - A kontrollvizsgálatok során ellenőrizhetjük a vérnyomást, a szívműködést és az esetleges ritmuszavarokat, valamint felmérhetjük, hogy a beteg állapotához igazodik-e a jelenlegi kezelés. A megfelelően beállított gyógyszeres terápia és a rendszeres utánkövetés összességében segíthet csökkenteni a súlyos kardiovaszkuláris események kockázatát, különösen a fokozott időjárási terheléssel járó időszakokban.

Szívbetegek különösen fontos a kontroll

A hideg időjárás és a hidegfrontokat követő lehűlés fokozott terhelést jelenthet a szív- és érrendszer számára: emelkedhet a vérnyomás, nőhet a szív munkája, és fokozódhat bizonyos kardiovaszkuláris események kockázata. A rendszeres kardiológiai kontroll ezért különösen fontos a szívbetegeknek, hiszen a vizsgálatokkal időben felismerhetők az állapotromlásra utaló jelek, ellenőrizhető a szívműködés és a vérnyomás, valamint szükség esetén módosítható a kezelés. A megfelelően beállított terápia segíthet mérsékelni a hideg időjárás okozta többletterhelés veszélyeit.

Tudástár:

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/36574560/

https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S2666520425003315?utm_source=chatgpt.com

Forrás: Kardioközpont – Prima Medica (www.kardiokozpont.hu)