A stressz egyre erősebb szív érrendszeri rizikófaktor

A stressz egyre erősebb szív érrendszeri rizikófaktor

dr. Vaskó Péter Létrehozva: 2021.09.20 08:02 Módosítva: 2021.09.21 16:04
2021-09-21 16:04:17.412155 Lifestyle
kardiokozpont.hu

Az elhízást és a mozgásszegény életmódot megelőzve idén a stressz bizonyult a legerősebb rizikófaktornak a szív-érrendszeri betegségek szempontjából – derül ki egy friss kutatásból. Miért beszélhetünk népbetegségről, ismerjük-e a rizikófaktorokat, honnan tudhatjuk, mit tehetünk az egészségünkért? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ a kutatás és dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa segítségével.

Rengeteg magyart érintenek a szív-érrendszeri betegségek

A stressz a szív-érrendszeri betegségek erős rizikófaktora.A Szív Világnapja alkalmából idén is elkészült a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. kutatása a KardioKözpont megbízásából, amely a magyar felnőttek szív-érrendszeri betegségekkel, rizikófaktorokkal, ismeretekkel kapcsolatok ismereteit mérte fel. Nem meglepő, hogy az 500 fő bevonásával készült kutatásban a szív-érrendszeri betegségekben való személyes érintettség 20%-os, a felnőttek 29%-nak van olyan családtagja, aki érintett e betegségekben, és 4% önmaga és családtagja révén is érintett.
A megkérdezett szív-érrendszeri betegek közül legtöbben, közel kétharmaduk (65%) magasvérnyomás betegséggel él, és viszonylag gyakorinak számít, 31%-ot érint a cukorbetegség és a szív-érrendszeri betegség együttes jelenléte is. Megdöbbentő adat, hogy a betegek közül 13% már átesett szívinfarktuson, 22%-nak pedig családtagját érintette ez az esemény. 

Egyre stresszesebbek vagyunk

A kutatásban a szív-érrendszeri betegségek rizikófaktoraira is rákérdeztek a szakemberek, és olyan eredményt született, amelyet vélhetően az elmúlt megterhelő másfél év is erősen befolyásolt. Kiderült ugyanis, hogy a leginkább jelen lévő rizikófaktor a stressz, amely a megkérdezettek több, mint 80%-át érintette. Érdekes módon a nők és a fiatalabbak vallottak magukat nagyobb arányban stresszesnek. A stresszről immár köztudott, hogy nem csak a káros „stresszoldó” szokások (például dohányzás, alkoholfogyasztás, túlevés, stb.) révén növeli a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát, de önálló rizikófaktor is.
Kockázati tényezők meglétekor nagyon fontos a kardiológiai vizsgálat.- Európában a kardiovaszkuláris  rizikóbecslésére  sokféle formula van, de a legelterjedtebb az ún. SCORE-táblázat szerinti rizikóbecslés, amit a mindennapokban is használunk. Ez  a táblázat öt változót vesz figyelembe, amely az alábbi felsorolás első öt helyén található. Ennek alapján  adható meg annak valószínűsége, hogy a következő öt évben milyen valószínűséggel kap valaki súlyos szív-agyér megbetegedést (elzáródást), vagyis infarktust, vagy stroke-ot. Ugyanakkor természetesen a kardiológiai kivizsgálással és az időben elkezdett kezeléssel akár a szívinfarktus is megelőzhető lehet – hangsúlyozza Vaskó doktor.
A legveszélyesebb rizikófaktorok az alábbiak:

  • magasabb életkor,
  • magas vérnyomás,
  • magas koleszterinszint,
  • dohányzás,
  • férfi nem (és a menopauzán túl lévő nők),
  • cukorbetegség (és inzulinrezisztencia),
  • családban halmozódó szív- és érrendszeri problémák,
  • már meglévő szív- és érrendszeri betegség,
  • hormonális fogamzásgátló szedése,
  • túlsúly,
  • mozgásszegény életmód.

Ehhez a felsorolásként csatlakozott néhány évvel ezelőtt a stressz, ami egyre erőteljesebb kockázati tényezőnek számít.

Mit tehetünk a szívünk egészségéért?

- A stresszes életet élőknek elsősorban érdemes megkeresniük a számukra elfogadható stresszlevezető módszert, akár pszichológus bevonásával. Ezen kívül figyelniük kell a gyanús tünetekre, mint például a mellkasi fájdalom, a légszomj és a csökkent terhelhetőség, amelyeket mindenképpen ki kell vizsgáltatni. Ezek hiányában is ajánlott évente-kétévente néhány vizsgálattal feltérképezni, milyen állapotban is van a szerveztük – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. – Az elsődleges prevenció – vagyis maga a kardiológiai kivizsgálás - a veszélyeztetett egészségeseknek segít, hogy elkerülhető legyen a szívinfarktus, a stroke vagy más szív- és érrendszeri történés. A másodlagos prevenció pedig a már diagnosztizált szívbetegeket állapotromlásának megakadályozását tűzi ki célul, amelyben a hosszú távú kardiológiai gondozás és a megfelelő életmód kialakítása egyaránt fontos szerepet játszik.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

 

Téma szakértői

Dr. Vernes Réka

Dr. Vernes Réka

háziorvos, hipertonológus, sportorvos, életmód orvos
C3 Holter EKG

C3 Holter EKG

Professzor Dr. Holló Gábor

Professzor Dr. Holló Gábor

szemész szakorvos, zöldhályog (glaukóma) specialista

Orvos válaszol

Kérdésem az lenne, hogy nyáron egy pánik roham belső szorongás végett 203 as vernyomasom lett adtak Concort 5 mg sat napi fél fel szem reggel és este és neha 150 170 a vernyomasom!! A pulzusom 122! Nagyon megvagyok ilyedve 33 éves vagyok, sosem volt vernyomas problémám!!

Dr. Ferenczy Péter
Dr. Ferenczy Péter kardiológus

Kedves Nikolett

Magas vérnyomás és magas pulzus miatt kardiológiai vizsgalat javasolt. Varjuk rendelésünkön.

Üdvözlettel

Dr.Ferenczy Péter

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Empatikus és abszolút pozitív a kisugárzása

A recepción kedvesen foglalkoztak velem. (Nem volt szükség szakmai segítség kérésére, adására.) Dr. Vaskó Péterről csak felsőfokon lehet nyilatkozni! Nagyon körültekintően, részletesen kérdezett a panaszaimról. Nagyon kedves, figyel az emberre. Empatikus és abszolút pozitív a kisugárzása! 65 éves múltam, de ilyent eddig még soha, sehol nem tapasztaltam: egy méretarányos, rugalmas szív-maketten metszetben mutatta be a szív részeit, működését. Ezt lenyűgözőnek gondolom! Előző leleteimet figyelmesen tanulmányozta, A BENNÜK LÉVŐ ELLENTMONDÁST AZONNAL ÉSZREVETTE, "KISZÚRTA". Helyszíni méréssel ellenőrizte, hogy valóban hibát talált-e. Sajnos igen!! Összesített véleményem: 5* 

További vélemények

Kapcsolódó videók

FACEBOOK CSOPORTOK

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel!

FACEBOOK CSOPORTOK

Prima Medica Egészséghálózat