Az elhízást és a mozgásszegény életmódot megelőzve idén a stressz bizonyult a legerősebb rizikófaktornak a szív-érrendszeri betegségek szempontjából – derül ki egy friss kutatásból. Miért beszélhetünk népbetegségről, ismerjük-e a rizikófaktorokat, honnan tudhatjuk, mit tehetünk az egészségünkért? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ a kutatás és dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa segítségével.

Rengeteg magyart érintenek a szív-érrendszeri betegségek

A stressz a szív-érrendszeri betegségek erős rizikófaktora.A Szív Világnapja alkalmából idén is elkészült a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. kutatása a KardioKözpont megbízásából, amely a magyar felnőttek szív-érrendszeri betegségekkel, rizikófaktorokkal, ismeretekkel kapcsolatok ismereteit mérte fel. Nem meglepő, hogy az 500 fő bevonásával készült kutatásban a szív-érrendszeri betegségekben való személyes érintettség 20%-os, a felnőttek 29%-nak van olyan családtagja, aki érintett e betegségekben, és 4% önmaga és családtagja révén is érintett.
A megkérdezett szív-érrendszeri betegek közül legtöbben, közel kétharmaduk (65%) magasvérnyomás betegséggel él, és viszonylag gyakorinak számít, 31%-ot érint a cukorbetegség és a szív-érrendszeri betegség együttes jelenléte is. Megdöbbentő adat, hogy a betegek közül 13% már átesett szívinfarktuson, 22%-nak pedig családtagját érintette ez az esemény. 

Egyre stresszesebbek vagyunk

A kutatásban a szív-érrendszeri betegségek rizikófaktoraira is rákérdeztek a szakemberek, és olyan eredményt született, amelyet vélhetően az elmúlt megterhelő másfél év is erősen befolyásolt. Kiderült ugyanis, hogy a leginkább jelen lévő rizikófaktor a stressz, amely a megkérdezettek több, mint 80%-át érintette. Érdekes módon a nők és a fiatalabbak vallottak magukat nagyobb arányban stresszesnek. A stresszről immár köztudott, hogy nem csak a káros „stresszoldó” szokások (például dohányzás, alkoholfogyasztás, túlevés, stb.) révén növeli a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát, de önálló rizikófaktor is.
Kockázati tényezők meglétekor nagyon fontos a kardiológiai vizsgálat.- Európában a kardiovaszkuláris  rizikóbecslésére  sokféle formula van, de a legelterjedtebb az ún. SCORE-táblázat szerinti rizikóbecslés, amit a mindennapokban is használunk. Ez  a táblázat öt változót vesz figyelembe, amely az alábbi felsorolás első öt helyén található. Ennek alapján  adható meg annak valószínűsége, hogy a következő öt évben milyen valószínűséggel kap valaki súlyos szív-agyér megbetegedést (elzáródást), vagyis infarktust, vagy stroke-ot. Ugyanakkor természetesen a kardiológiai kivizsgálással és az időben elkezdett kezeléssel akár a szívinfarktus is megelőzhető lehet – hangsúlyozza Vaskó doktor.
A legveszélyesebb rizikófaktorok az alábbiak:

  • magasabb életkor,
  • magas vérnyomás,
  • magas koleszterinszint,
  • dohányzás,
  • férfi nem (és a menopauzán túl lévő nők),
  • cukorbetegség (és inzulinrezisztencia),
  • családban halmozódó szív- és érrendszeri problémák,
  • már meglévő szív- és érrendszeri betegség,
  • hormonális fogamzásgátló szedése,
  • túlsúly,
  • mozgásszegény életmód.

Ehhez a felsorolásként csatlakozott néhány évvel ezelőtt a stressz, ami egyre erőteljesebb kockázati tényezőnek számít.

Mit tehetünk a szívünk egészségéért?

- A stresszes életet élőknek elsősorban érdemes megkeresniük a számukra elfogadható stresszlevezető módszert, akár pszichológus bevonásával. Ezen kívül figyelniük kell a gyanús tünetekre, mint például a mellkasi fájdalom, a légszomj és a csökkent terhelhetőség, amelyeket mindenképpen ki kell vizsgáltatni. Ezek hiányában is ajánlott évente-kétévente néhány vizsgálattal feltérképezni, milyen állapotban is van a szerveztük – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. – Az elsődleges prevenció – vagyis maga a kardiológiai kivizsgálás - a veszélyeztetett egészségeseknek segít, hogy elkerülhető legyen a szívinfarktus, a stroke vagy más szív- és érrendszeri történés. A másodlagos prevenció pedig a már diagnosztizált szívbetegeket állapotromlásának megakadályozását tűzi ki célul, amelyben a hosszú távú kardiológiai gondozás és a megfelelő életmód kialakítása egyaránt fontos szerepet játszik.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

 

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Tisztelt Doktor Úr! 43 éves vagyok a terhesség alatt is éy azóta 9 éve kezelnek magas vérnyomással. Reggel Tanydon HCT40mg ,Tenaxum, 2.5 mg Nebibetát szedek, este ugyanez, csak sima Tanydonnnal. Rendszeresen szedem, ennek ellenere gyakori hajnali 3.30 körüli ébredés és a 160/110-180/122 vérnyomás kiugrás. Ilyenor tensiomon és frontin leviszi 130-140/90-re. Azonban ez nagyon rontja így az életminőségemet, fáradt vagyok . Augusztusi szìv ultrahangom normális volt.
Tisztelt Balázsiné H. Ildikó!

Ahhoz, hogy kérdésére használható választ tudjak adni, adatokra van szükség.

Mérje a vérnyomását a következő módon.
5-10 perc nyugodt ülés után mérje az első értéket, majd írja ezt fel, 2 percen belül, ugyanebben a testhelyzetben mérje a 2. értéket, ezt is írja fel. Hasonlítsa össze a két mért értéket,. Amennyiben akár a szisztolés, akár a diasztolés , akár mindkettő érték esetén 4 Hgmm-nél több a különbség, 2 percen belül mérjen egy 3. értéket is, és ezt is írja fel.
Ilyen módon gyűjtse az adatokat 1 egy héten át. Elég napjában egyszer mérni, de írja fel, hogy ez mikor történt. reggel, este, bármely napszakban. Ha rosszul érzi magát, és módja van rá, akkor mindenképpen mérjen vérnyomást a leírt módon. Ha a harmadik mért érték 160/100 Hgmm, vagy több annál, rágjon el 25 mg Tenziomint és/vagy 0.25 mg Xanaxot ( a Frontin ugyanaz). Nem kell, hogy fél-egy óra alatt normalizálódjon a vérnyomás, csak az kell, hogy csökkenjen. NEM ajánlott, sőt káros a vérnyomást gyorsan, nagy mértékben csökkenteni.
A gyógyszer, amit szed, soknak tűnik. Felmerül a túlkezelés gyanúja. Ennek meglétét vagy hiányát 24 órás vérnyomás monitorozással lehet kizárni vagy megerősíteni.
Emellet fontos tudni, hogy minden magas vérnyomásban szenvedő, gyógyszert szedő betegnél szükséges, panaszmentes állapotban is legalább évente egyszer kontroll vizsgálatokat végezni, ami magába foglalja a részletes laboratóriumi vizsgálatot, EKG-t, Szemészeti konzíliumot.

Üdvözlettel:
Dr Kapocsi Judit
belgyógyász, klinikai farmakológus szakorvos
hipertónia specialista

KardioKözpont

Páciensek mondták

Empatikus és abszolút pozitív a kisugárzása

A recepción kedvesen foglalkoztak velem. (Nem volt szükség szakmai segítség kérésére, adására.) Dr. Vaskó Péterről csak felsőfokon lehet nyilatkozni! Nagyon körültekintően, részletesen kérdezett a panaszaimról. Nagyon kedves, figyel az emberre. Empatikus és abszolút pozitív a kisugárzása! 65 éves múltam, de ilyent eddig még soha, sehol nem tapasztaltam: egy méretarányos, rugalmas szív-maketten metszetben mutatta be a szív részeit, működését. Ezt lenyűgözőnek gondolom! Előző leleteimet figyelmesen tanulmányozta, A BENNÜK LÉVŐ ELLENTMONDÁST AZONNAL ÉSZREVETTE, "KISZÚRTA". Helyszíni méréssel ellenőrizte, hogy valóban hibát talált-e. Sajnos igen!! Összesített véleményem: 5* 

dr. Vaskó Péter
dr. Vaskó Péter
kardiológus, belgyógyász

Kapcsolódó videók

Módosítás: 2021.09.21 16:04