Az elhízást és a mozgásszegény életmódot megelőzve idén a stressz bizonyult a legerősebb rizikófaktornak a szív-érrendszeri betegségek szempontjából – derül ki egy friss kutatásból. Miért beszélhetünk népbetegségről, ismerjük-e a rizikófaktorokat, honnan tudhatjuk, mit tehetünk az egészségünkért? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ a kutatás és dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa segítségével.

Rengeteg magyart érintenek a szív-érrendszeri betegségek

A stressz a szív-érrendszeri betegségek erős rizikófaktora.A Szív Világnapja alkalmából idén is elkészült a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft. kutatása a KardioKözpont megbízásából, amely a magyar felnőttek szív-érrendszeri betegségekkel, rizikófaktorokkal, ismeretekkel kapcsolatok ismereteit mérte fel. Nem meglepő, hogy az 500 fő bevonásával készült kutatásban a szív-érrendszeri betegségekben való személyes érintettség 20%-os, a felnőttek 29%-nak van olyan családtagja, aki érintett e betegségekben, és 4% önmaga és családtagja révén is érintett.
A megkérdezett szív-érrendszeri betegek közül legtöbben, közel kétharmaduk (65%) magasvérnyomás betegséggel él, és viszonylag gyakorinak számít, 31%-ot érint a cukorbetegség és a szív-érrendszeri betegség együttes jelenléte is. Megdöbbentő adat, hogy a betegek közül 13% már átesett szívinfarktuson, 22%-nak pedig családtagját érintette ez az esemény. 

Egyre stresszesebbek vagyunk

A kutatásban a szív-érrendszeri betegségek rizikófaktoraira is rákérdeztek a szakemberek, és olyan eredményt született, amelyet vélhetően az elmúlt megterhelő másfél év is erősen befolyásolt. Kiderült ugyanis, hogy a leginkább jelen lévő rizikófaktor a stressz, amely a megkérdezettek több, mint 80%-át érintette. Érdekes módon a nők és a fiatalabbak vallottak magukat nagyobb arányban stresszesnek. A stresszről immár köztudott, hogy nem csak a káros „stresszoldó” szokások (például dohányzás, alkoholfogyasztás, túlevés, stb.) révén növeli a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát, de önálló rizikófaktor is.
Kockázati tényezők meglétekor nagyon fontos a kardiológiai vizsgálat.- Európában a kardiovaszkuláris  rizikóbecslésére  sokféle formula van, de a legelterjedtebb az ún. SCORE-táblázat szerinti rizikóbecslés, amit a mindennapokban is használunk. Ez  a táblázat öt változót vesz figyelembe, amely az alábbi felsorolás első öt helyén található. Ennek alapján  adható meg annak valószínűsége, hogy a következő öt évben milyen valószínűséggel kap valaki súlyos szív-agyér megbetegedést (elzáródást), vagyis infarktust, vagy stroke-ot. Ugyanakkor természetesen a kardiológiai kivizsgálással és az időben elkezdett kezeléssel akár a szívinfarktus is megelőzhető lehet – hangsúlyozza Vaskó doktor.
A legveszélyesebb rizikófaktorok az alábbiak:

  • magasabb életkor,
  • magas vérnyomás,
  • magas koleszterinszint,
  • dohányzás,
  • férfi nem (és a menopauzán túl lévő nők),
  • cukorbetegség (és inzulinrezisztencia),
  • családban halmozódó szív- és érrendszeri problémák,
  • már meglévő szív- és érrendszeri betegség,
  • hormonális fogamzásgátló szedése,
  • túlsúly,
  • mozgásszegény életmód.

Ehhez a felsorolásként csatlakozott néhány évvel ezelőtt a stressz, ami egyre erőteljesebb kockázati tényezőnek számít.

Mit tehetünk a szívünk egészségéért?

- A stresszes életet élőknek elsősorban érdemes megkeresniük a számukra elfogadható stresszlevezető módszert, akár pszichológus bevonásával. Ezen kívül figyelniük kell a gyanús tünetekre, mint például a mellkasi fájdalom, a légszomj és a csökkent terhelhetőség, amelyeket mindenképpen ki kell vizsgáltatni. Ezek hiányában is ajánlott évente-kétévente néhány vizsgálattal feltérképezni, milyen állapotban is van a szerveztük – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. – Az elsődleges prevenció – vagyis maga a kardiológiai kivizsgálás - a veszélyeztetett egészségeseknek segít, hogy elkerülhető legyen a szívinfarktus, a stroke vagy más szív- és érrendszeri történés. A másodlagos prevenció pedig a már diagnosztizált szívbetegeket állapotromlásának megakadályozását tűzi ki célul, amelyben a hosszú távú kardiológiai gondozás és a megfelelő életmód kialakítása egyaránt fontos szerepet játszik.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

 

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Üdvözlöm! Olyan kerdesem lenne hogy mi okozhatja páromnál az alábbi tüneteket? Hirtelen megemelkedett vérnyomás ,ezzel egyidejűleg Szédülés Egyfolytában mintha gombóc lenne a torkába es úgy érzékeli mintha nem kapna levegőt Van hogy sok a sava Voltunk orvosnál de nem mondanak semmit Írtak fel Tensiomint és ennyi Csak mióta ez fenn áll neki azóta mintha más ember is lenne Sajnos nem tudjuk hogy mit csináljunk
Tisztelt Laura!

A férje panaszai mögött több lehetséges probléma állhat,. a küldött adatokból azt biztonsággal megmondani nem lehet, mi a valós ok.
A kivizsgálás során tájékozódunk a beteg jelenleg meglevő szubjektív panaszairól, a korábbi betegségeiről, kivizsgálásának dokumentációjában található eredményekről, a családi betegségtörténetéről, az aktuálisan mérhető vérnyomás értekéről, a gyógyszerszedésről , fizikális állapotáról. Ezt követően lehet korrekt diagnózishoz jutni, használható tanácsot adni.
Arra, hogy ez megtörténjen, egy vizit keretében van mód.

Tisztelettel: Dr Kapocsi Judit

Páciensek mondták

Foglalkozott a problémámmal

A megérkezésemkor udvarias útbaigazítást kaptam - első alkalommal kerestem fel Önöket. Nem kellett várakoznom, a megbeszélt időpontban sorra is kerültem. A főorvos úr nyugodtan, figyelmesen végighallgatott és úgy éreztem nem egy "tárgy vagyok a számára, amit majd valahogy meg kell javítani". Foglalkozott - nem sietve - a problémámmal és udvariasan közölte a lehetséges megoldási módokat. Összességében csak pozitívan tudom értékelni a szolgáltatásukat. 

dr. Vaskó Péter
dr. Vaskó Péter
kardiológus, belgyógyász

Kapcsolódó videók

Módosítás: 2021.09.21 16:04