A szívinfarktus szó még ma is fenyegetőnek hangzik, és bár igaz, hogy életveszélyes is lehet, fontos tudni, hogy ma már jelentősen jobb a túlélési arány, mint akár 10-15 évvel ezelőtt. A hosszú távú életkilátások és az életminőség azonban nagy mértékben azon múlik, hogyan folytatja tovább az életét a páciens. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy bármilyen típusú szívinfarktust is élt át valaki, mindenképpen ajánlatos részt vennie a kardiológiai rehabilitációs programban.

A szívinfarktus 3 fő típusa

A szívinfarktus akkor következik be, amikor egy zsírból, koleszterinből és más anyagokból felépülő blokk, vagyis plakk akadályozza a koszorúérben, erekben a vér áramlását a vér felé, ezért károsodik a szerv. A szívinfarktusnak 3 fő típusa ismert.

STEMI infarktus (ST elevációs miokardiális infarktus)

A szívinfarktus utáni kardiológiai rehabilitáció megelőzheti a második eseményt.Olyan akut szívinfarktus, ami az EKG-n az ST szakasz megemelkedésével, elevációjával jár. Általában a koszorúér heveny elzáródását jelenti, ami miatt életveszélyes állapotnak tekintendő, a tünetek jelentkezésekor azonnal mentőt kell hívni. A fájdalom kezdetétől számított néhány órán belül sürgős szívkatéteres beavatkozással az elzáródást meg lehet szüntetni. Ha a katéteres beavatkozás nem végezhető el, alternatíva lehet a gyógyszeres vérrögoldás.  

NSTEMI infarktus (Nem ST elevációs miokardiális infarktus)

Olyan heveny koszorúér keringési zavar, ún. akut koronária szindróma (ACS), ahol az EKG-n az ún. ST szakasz nem emelkedik meg, mint STEMI-ben; viszont kimutatható tartós szívizom károsodás. Sürgős ellátást igénylő kórkép.

Instabil angina pectoris

Az angina pectoris kifejezés annyit jelent, hogy mellkasi szorítás, fájdalom. A stabil angina pectoris azt jelenti, hogy a mellkasi fájdalom mindig ugyanannál a tevékenységnél lép fel. A hozzá kapcsolódó tünetek szerteágazók és másodlagosak, előfordulhat például verejtékezés, hányinger, karzsibbadás, gyengeség. A stabil angina pectoris leggyakoribb formája pedig az effort angina, ami azt jelenti, hogy a mellkasi fájdalom a fizikai tevékenység egy bizonyos fokán jelentkezik és a tevékenység befejezésekor megszűnik. Az instabil angina pectoris ezzel szemben független a terheléstől, tehát bármikor jelentkezhet. Ez utóbbi forma az infarktushoz hasonlóan vészhelyzetet jelent, vagyis a beteget sürgősséggel kell kardiológiai centrumba juttatni, mert ez akár a közelgő szívinfarktusra is utalhat. Ha tehát a fájdalom nem múlik, esetleg fokozódik, mindenképpen mentőt kell hívni!

Mi a teendő szívinfarktus után?

Infarktus után a hosszútávú kardiológiai gondozás biztonságot jelent.Ha valaki túlvan egy szívinfarktuson - esetleg angioplasztikán, vagy valamilyen típusú szívműtéten, például sztent beültetésen – a kórházból kikerülve nem folytathatja ugyanazt az életet, ami a szívinfarktusig vezetett. De hogyan tovább? E tekintetben sokan elbizonytalanodnak, hiszen egyrészt szeretnének biztonságban lenni, különösen, hogy az első szív-érrendszeri esemény megnöveli a második esemény bekövetkeztének kockázatát, másrészt nem szeretnének betegként tekinteni magukra.
- A pácienseknek tudniuk kell, hogy a kardiológiai rehabilitáció nem csak a szükséges gyógyszerek elrendelését jelenti, bár a rendszeres kardiológiai ellenőrzés az alapja mindennek. A hosszú távú kardiológiai gondozás azonban jóval több ennél – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. - Nagy szív-érrendszeri események után elengedhetetlen, hogy fizikailag is megerősítsük a szívet és kialakítsunk egy szívbarát életmódot. Ebben játszik döntő szerepet a rendszeres mozgás, amit mozgásterapeuta tud beállítani az állapot, a lehetőségek és a célok figyelembevételével. Ugyanilyen jelentős a szívbarát étrend, amit a dietetikus segítségével lehet személyre szabni, ízléshez, célokhoz – nem ritkán cél a fogyás is - és esetlegesen érzékenységekhez mérten. A kardiológiai rehabilitáció igen fontos összetevője lehet a pszichológussal, mentálhigiénés szakemberrel végzett munka is, amelynek célja a hatékony stresszkezelés módszereinek elsajátítása. Már csak azért is kardinális ez, mert a stressz bizonyítottan önálló rizikófaktora a szív-érrendszeri betegségeknek.
A hosszú távú kardiológiai gondozás, a kardiológiai rehabilitáció tehát nem csak a megnövekedett rizikót hivatott csökkenteni, de mivel az életminőséget is javítja, alapja lehet a jó közérzetnek, a visszaszerzett fizikai erőnek, állóképességnek, önbizalomnak. 

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)

 

 

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Kedves Doktor Úr! Édesanyámat májusban hátsó fali szívinfarktus érte, de saját lábon ment be a sürgősségire. Sajnos a szivkateter során kiderült hogy nem mutheto,így hazaküldték. Rehabon 3hetet volt Balatonon. Azt szeretném kérdezni hogy mit tudnánk tenni az állapota javulasaert? Mert sokszor nagyon rosszul van,gyenge. Sajnos a környéken orvos nincs aki segítene. :( Mit lehet tenni,v hív lehetne fordulni? Köszönöm! Édesanyám 63eves.
Anita

dr. Ferenczy Péter

kardiológus
Kedves Anita!

Édesanyja kardiológiai állapotának a megítéléséhez ismerni kellene az elvégzett vizsgálatok eredményeit (echocardiographia, coronarographia, labor, EKG) és az aktuális panaszokat (van-e mellkasi fájdalom, nehézlégzés, lábdagadás) valamint az aktuális gyógyszerelését. Gondozásba vétel céljából (is) várjuk rendelésünkön.

Üdvözlettel

Dr.Ferenczy Péter

Páciensek mondták

Végtelenül kedves, türelmes

Végtelenül kedves, türelmes és nagy szakmai tudással rendelkező orvos. Fontos volt számomra, hogy mint beteg tisztában legyek (számomra is érthetően) betegségemmel, a további kezelések, lehetőségek tükrében.

dr. Vaskó Péter
dr. Vaskó Péter
kardiológus, belgyógyász

Kapcsolódó videók

Módosítás: 2023.03.28 08:19