Mi történik akkor, ha egy vérnyomásmérés során magas értékeket tapasztalunk? Hány mérés után születik meg a magasvérnyomás betegség diagnózisa? Problémát jelent-e, ha csak az egyik érték magasabb? Dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája válaszolt a leggyakoribb kérdésekre.
Mi tekinthető normális és magas vérnyomásnak?
A vérnyomásértékek fokozatokba rendezhetők.
- Optimális vérnyomás: <120 és <80
- Normális vérnyomás: <130 és/vagy <85
- Magas normális vérnyomás: 130-139 és/vagy 85-89
- I. fokozatú enyhe hypertonia: 140-159 és/vagy 90-99
- Alcsoport - határérték hypertonia: 140-149 és/vagy 90-94
- II. fokozatú középsúlyos hypertonia: 160-179 és/vagy 100-109
- III. fokozatú súlyos hypertonia: >=180 és/vagy >=110
- Izolált szisztolés hypertonia: >=140 és <90
Ha néha kiugró értékeket mérek, az már magas vérnyomás?
Mindenkivel előfordulhat, hogy egyszer-egyszer magasabb vérnyomást mér – ezt sokféle természetes ok, például izgalom, koffeinfogyasztás indokolhatja. Ha azonban többszöri mérés alkalmával (térben és időben elkülönülten 3 alkalom számít) is 140/90 Hgmm-s vagy ennél magasabb vérnyomás értéket rögzítünk, akkor már magas vérnyomásról beszélünk. Ebben az esetben orvoshoz kell fordulni a további vizsgálatok elvégzése és kezelés beállítása miatt. Ez utóbbival olyan súlyos szövődmények előzhetők meg, mint például a szívinfarktus, a stroke, a szívelégtelenség.
Csak a jelentősen magas vérnyomásérték veszélyes?
Nem csak a nagyon magas vérnyomással kell foglalkozni, az enyhén emelkedett értékeknél is szükséges lehet a vizsgálat. A kezelés elrendelésénél számos tényezőt, rizikófaktort kell figyelembe venni, például a szülők magasvérnyomás betegségét és koszorúér betegségét, a meglévő cukorbetegséget, magas vérzsírszintet, elhízást, vesebetegségeket, és azt is, hogy esetleg okozott-e már a magas vérnyomás szövődményeket. Ilyen szövődmény lehet a látóideghártya ereinek betegsége, a láb ereinek betegsége, a szív-érrendszeri-, a vese- és agyi erek betegségei következtében létrejött károsodások.
Az is probléma, ha csak az egyik érték magas?
Előfordulhat, hogy a mérésnél csak az első, ún. szisztolés érték lesz magasabb. Ez az izolált szisztolés hipertónia, ami főként érelmeszesedés esetén fordul elő, jellemzően idősebbeknél. A fiatalabbaknál ritka jelenséget tipikusan a tartós stressz okozhatja, de ebben az esetben is kivizsgálást igényel, ugyanis növelheti a koszorúér-betegség és a kardiovaszkuláris betegségek miatt bekövetkező súlyos események kockázatát.
Jóval ritkábban fordul elő, hogy a második érték a magasabb a normálisnál, ennek a jelenségnek még nem is ismert a pontos oka. Azonban legalább olyan komolyan kell venni, mint az izolált szisztolés hipertóniát, ugyanis ez is növeli a szív-érrendszeri események rizikóját, különösen a stroke-ét.
Elég csak vérnyomásméréssel vizsgálni a magas vérnyomást?
- Tévedés lenne azt gondolni, hogy a kivizsgálás csak a rendelői vérnyomásmérésre szorítkozik. Ezen túl ugyanis szükség van laborvizsgálatokra, EKG-re, esetleg 24 órás vérnyomásmérésre, és további kiegészítő vizsgálatokra, hogy felmérhető legyen a szervezet állapota és kiderüljön a magas vérnyomás oka – hangsúlyozza dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája.
Mindenkinél a 120/80 Hgmm elérése a cél?
A célértékek meghatározása mindig az adott személy állapotához igazodik, van, akinél lehetetlen lenne elérni a 120/81 Hgmm-t, de ez nem is feltétlenül szükséges. Nemzetközi szervezetek és a Magyar Hypertonia Társaság is hangsúlyozza, hogy az ajánlásokat rugalmasan, a betegre adaptálva kell alkalmazni. A cél az, hogy a pontos diagnózisra épülő kezelés tartósan biztonságos szinten tartsa a vérnyomást. A megállapított célértékeket, az optimális életmódot és az esetleg rendelt gyógyszereket rendszeresen felül kell vizsgálni, és szükség esetén korrigálni, hogy megelőzhetők legyenek a súlyos következmények.
Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)
