A gyakori éjszakai vizelés magas vérnyomásra is utalhat

Az éjszakai vizelés több, mint zavaró jelenség

Az éjszakai gyakori vizelési ingernek, a nocturia nevű jelenségnek számos oka lehet, a sok folyadék fogyasztásától a hólyagproblémákig, de az bizonyos, hogy az éjszakánkénti 2-6 felkelés erősen megzavarja az alvást. Vannak helyzetek, amikor átmeneti problémáról van szó, például várandósság idején, de elképzelhető, hogy prosztataproblémák, hólyagsüllyedés, cukorbetegség vagy szív-, illetve májelégtelenség okozza az ingert. 
Ahogy idősödünk, a szervezetünk kevesebb antidiuretikus hormont termel, ami lehetővé teszi a vizelettartást, tehát egyre több ürítésre lesz szükség – az éjszaka folyamán is. Ráadásul idővel a vizelettartási kapacitás csökken, a hólyagproblémák esélye pedig növekszik – így a folyamat súlyosabb eredményre is vezethet. A National Sleep Foundation felmérése szerint az 55-84 éves személyek kétharmada hetente legalább néhányszor tapasztalja a nocturiát.  

A sóbevitel és a vérnyomás is fontos tényező

Nemrégiben japán kutatók figyeltek fel arra, hogy mivel a japán népesség jellemzően több sót fogyaszt, mint a nyugati lakosság, ezért nekik nagyobb a kockázatuk a magas vérnyomás kialakulására is. A só ugyanis a benne lévő nátrium miatt fokozza a víz visszatartást, emiatt emeli a vérnyomást. A sófogyasztás olyan fontos kérdés a magas vérnyomás tekintetében, hogy az Egészségügyi Világszervezet is hangsúlyozza a sóbevitel visszaszorításának fontosságát. Ez ugyanis az egyik legegyszerűbb módja a magas vérnyomás, és ezáltal a stroke, az érelmeszesedés, és a szív- és vesebetegség kockázatainak mérséklésére. A sóbevitel 5 g/nap alá történő csökkentése a stroke kockázatát 23 %-kal, és a szív- és érrendszeri betegségek rizikóját 17 %-kal szorítja vissza. A magasvérnyomás betegeknél az ajánlott napi nátriumbevitel 2-3,5 mg.
De miért késztethet a magas vérnyomás éjszakai vizelésre? Az összefüggésekhez látni kell, hogy a hipertóniához sok esetben társuló balkamra elégtelenség esetén a nagy vénákban megnő a nyomás és jellegzetes pangásos tünetek alakulnak ki, mint a kéz-, lábdagadás, boka ödéma. A jelenség okozhatja a vizelet elválasztásának zavarát is, ami miatt átmenetileg felhalmozódik a szervezetben a folyadék. Az esti lefekvés után azonban a folyadék visszajut a keringésbe, mert a pihenő szív ilyenkor több vért képes juttatni a vesékbe, ami erőteljesebb munkába kezd. Ennek a folyamatnak az eredménye is lehet tehát a gyakori éjszakai vizelés.

A kivizsgálás lépései

- Gyakori éjszakai vizelés esetén elsősorban urológust érdemes felkeresni, aki sokszor tovább is küldi a pácienst a kardiológushoz, éppen magas vérnyomás, esetleg szívelégtelenség gyanújával – ismerteti dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – A kikérdezéskor, kivizsgáláskor természetesen más okokra is fény derülhet, hiszen például a már kezelt magasvérnyomás betegeknél sokszor éppen a vízhajtók miatt kell éjszaka többször vécére mennie a páciensnek. Ilyenkor végig kell gondolni, érdemes-e változtatást bevezetni a gyógyszerelésben és arra is fel kell hívni a figyelmet, milyen életmódot érdemes folytatni a magas vérnyomás ellen. E tekintetben nagyon szerencsés, ha valaki életmód orvos segítségével fel tud építeni egy kifejezetten vérnyomást csökkentő életmód programot. Amennyiben pedig a kivizsgálás során az derül ki, hogy szívelégtelenség okozza a tüneteket, elengedhetetlen a kezelés. Az életvitelt illetően a legfontosabb teendők a megfelelő táplálkozás és a gondosan felépített, biztonságos mozgás bevezetése, hogy minél könnyebbé tegyük a szív munkáját. A gyógyszerelésnek pedig kettős célja van: egyrészt javítja a szív pumpafunkcióját, másrészt csökkenti a testben lévő folyadék mennyiségét, hogy ezzel is enyhíthető legyen a szívre nehezedő nyomást. Ezen célok eléréséhez az alapos kardiológiai kivizsgálás után tudunk dönteni a szükséges gyógyszerekről, gyógyszer kombinációkról.

Forrás: KardioKözpont (www.kardiokozpont.hu)